Évfordulók, események

...és ez történt még a mai napon

Hónap:    Nap:    

1979. február 9-én halt meg Gábor Dénes

1971-ben fizikai Nobel-díjat kapott a holográfia felfedezéséért.

Gábor Dénes vetette fel és dolgozta ki 1947-ben a holográfia ötletét . A holográfia a fény hullámtermészetén alapuló olyan képrögzítő eljárás, amellyel a tárgy struktúrájáról tökéletes térhatású, vagyis háromdimenziós kép hozható létre.

A holográfiával a képek rögzítésének egy olyan módját fedezte fel, ami több információ visszaadását tette lehetővé, mint bármelyik addig ismert eljárás. Mivel ennek révén – látszólag – minden információt tárolni lehet, Gábor Dénes ezt az eljárást holográfiának nevezte el, két görög szóval, amelyek annyit jelentenek, hogy „egész”, „teljes” és „írás”, „irat”.

Gábor Dénes 1971-ben fizikai Nobel díjat kapott a holográfia felfedezéséért.  Bár az elmélet jó volt, az első hologram elkészítésére csak 1961-ben kerülhetett sor, mert addig - a lézer megjelenéséig - nem állt rendelkezésre olyan fényforrás, amely az interferencia előállításához szükséges koherenciát biztosítani tudta volna.

A holográfia alapelve, 1947 A holográfia alapelve, 1947 Gábor Dénes Gábor Dénes

Gábor Dénes fizika iránti érdeklődése már gyermekkorában megmutatkozott. A Markó utcai reálgimnázium 15 éves tanulójaként otthon laboratóriumot rendezett be, ahol bátyjával az akkori idők számos, modernnek számító fizikai kísérletét megismételték. A korai természettudományos és műszaki érdeklődés adta az indíttatást műegyetemi tanulmányai megkezdéséhez 1918-ban gépészmérnöki szakon.

1920-tól Berlinben folytatta tanulmányait,  Einstein előadásait is hallgatta. Az elektromérnöki diplomájának megszerzése után, a berlini Siemens és Halske Mûvek kutatómérnöke lett. Ott kezdett a gázkisülések fizikájával foglalkozni, mely egész további kutatómunkáján végighúzódott. 1934-ben, rövid magyarországi tartózkodás után végképp külföldön telepedett le. A British Thomson Houston Co. alkalmazta egyik laboratóriumában.

A második világháborút követő években, kutatómunkája legtermékenyebb időszakában kezdett foglalkozni az elektronmikroszkópiával. 1947 és 1958 között a londoni Imperial College-ban elektronoptikát oktatott, majd 1967-ig az alkalmazott elektronika professzora volt. Ezt követően az intézmény egyik vezetője, nyugdíjaztatásától haláláig pedig tanácsadója maradt.

Kapcsolódó linkek