Évfordulók, események

...és ez történt még a mai napon

Hónap:    Nap:    

1986. június 14-én halt meg Jorge Luis Borges

"Az idő folyó, mely magával ragad, ám én vagyok az a folyó.. "

Jorge Luis Borges alkotásaival sajátos, úgynevezett mágikus realizmust teremt: gondolkodásának középpontjában mindig az Ember áll, aki világegyetemmel szembesül. Műveiben egyik oldalon mindig a káosz, a megismerhetetlen, ezzel szemben a másik oldalon a megismerés, a labirintus, a tudás felfedezésének kötelessége és lehetetlensége áll.

Borges Buenos Airesben született, gyermekkorát a Palermó nevű városrészben töltötte, ahol Che Guevara is élt. A környéket bordélyházak, kabarék, tangóra táncoló férfiak és prostituáltak,szájról-szájra keringő történetek színesítették.. Ennek a kavalkádnak az esszenciáját itta magába Borges, melynek hatása alatt születtek korai írásai is.

Apja, Jorge Guillermo Borges ügyvéd és pszichológiatanár volt. Anyja, Leonor Acevedo de Borges katonák és szabadságharcosok büszke leszármazottja. Borges rajongott szüleiért. Apja filozófiára tanította, és sakktáblán magyarázta el Zénón paradoxonát. Anyja angolt tanult férjétől és fordítóként dolgozott. A háztartásban a spanyol és az angol nyelv használata annyira mindennapos és egyidejű volt, hogy Borges csak késő gyermekkorában jött rá, hogy ez két külön nyelv.

 

 

Képzeletbeli játszótársakkal töltötte napjait, bóklászott házuk hatalmas könyvtárában és kertjében. „Évekig abban a hitben éltem, hogy egy veszélyes külvárosban élek… Az igazság pedig az volt, hogy egy kertben és egy könyvtárban nőttem fel, angol nyelvű könyvek végtelen sora között.” A családi tradíció szerint mindig is írónak készült, míg később kiderült, hogy nemcsak az írói vénát, hanem apja vakságát is örökölte.

1921-ben Borges kiadja a Prisma című folyóiratot, verseskötetei és elbeszélésekötetei jelennek meg, élénk újságírói tevékenységet folytat. 1944-ben megkapta az Argentín Írószövetség nagydíját.1946-ban a Perón-diktatúra elleni tiltakozásból lemondott könyvtárosi állásáról.

A diktatúra bukása után, 1955-ben Borges megkapta az állást, amiről mindig is álmodozott: a Nemzeti Könyvtár igazgatójává választották. Sajnos, addigra teljesen elvesztette látását. „Isten fejedelmi iróniájáról beszélek, aki 800 000 könyvet adott nekem, s hozzá homályt is.”

Kapcsolódó linkek