Évfordulók, események

...és ez történt még a mai napon

Hónap:    Nap:    

1841. január 2-án jelent meg az első Pesti Hírlap

A Pesti Hírlap megjelenése a modern magyar sajtó születését jelezte.

Az első Pesti Hírlap a reformkortól, 1841-től jelent meg a szabadságharc bukásáig, 1849-ig. A Kossuth Lajos által szerkesztett sajtótermék a korabeli ellenzék legjelentősebb orgánuma volt, mely a nemességhez szólt. Kossuthot 1844-ben a bécsi kormány eltávolította a szerkesztőségből.

 

Kossuth Lajos a szerkesztésen túl a cikkek nagy részének szerzője is volt, az ő nevéhez fűződik a vezércikk meghonosítása is. A vezércikket a Fővárosi Újdonságok cmű rovat követte, melynek humoros-szatirikus cikkei a városi hatóságok visszaéléseit ostorozták. A vidéki, törvényhatósági életről szóló tudósítások (leginkább a bíráskodás, a népnevelés, a magyarosítás, a házadó és az örökváltság ügyeiről) a Megyei Napló és a Vidéki levéltárca rovataiban jelentek meg.

 

Az 1843–44-es Országgyűlés megnyitásától a legtöbb rovat átadta helyét az Országgyűlési Tudósításoknak, ahova Vahot Imre írt Pozsonyból. A Külföldi naplóban a külföld híreit olvashatták az előfizetők parlamenti vitákról és a sajtószabadság ügyéről. Forrásai külföldi újságok cikkei voltak, melyeket átfogalmaztak és néha még a forrást is megjelölték. Az Értekező volt az hírlap utolsó tárcarovata, ahova olyan szerzők írtak az örökváltság, a városi reformok, az ismeretterjesztés, a vámkérdés és a pénzügyek problémáiról, mint Szentkirályi Móric, Fáy András, Almási Balogh Pál, Szalay László és Henszlmann Imre.

 

Az utolsó oldalakon hivatalos közlemények és kereskedők, kiadók hirdetései szerepeltek. A Pesti Hírlapnak kezdetben 4170 előfizetője volt, de számuk hamarosan 5100-ra emelkedett. A lap e nagy hatása miatt írta meg Széchenyi Kelet népe című Kossuth-ellenes művét (1841), amelyben azzal vádolta őt, hogy tragédiába, forradalomba viszi a nemzetet. Kossuth Felelet gróf Széchenyi Istvánnak című könyvében a "legnagyobb magyar" érdemeinek kijáró tisztelettel, de hathatós érveléssel utasította vissza a vádakat.

 

A vitához a korabeli írók, közéleti személyiségek közül többen hozzászóltak, s a hozzászólók szinte valamennyien Kossuth mellett foglaltak állást, míg egy csendes többség Széchenyi véleményét osztotta. A polémia végül is Kossuth győzelmével végződött, a vitairatok nagymértékben felkeltették a mögéje felsorakozott liberális-demokrata köznemesi, polgári és értelmiségi közönség politikai érdeklődését. 

 

 

Kapcsolódó linkek