Évfordulók, események

IV. Henrik a Lancaster-házból, III. Edward angol király fiától, John of Gaunt-tól származott. John of Gaunt apja halála után nem jutott nagy örökséghez, ezért feleségül vette Blanche of Lancastert, akinek révén megszerezte Leicester és Lancaster grófi címét, így ő lett a király után a leggazdagabb ember.

1362-ben unokatestvére, II. Richárd az ő kívánságára létrehozta a Lancasteri Hercegséget, amelynek ő lett a hercege. Fiát, IV. Henriket, születésének helye után Bolingbroke-nak is nevezték. II. Richárd hatalmát féltve 1398. örökre száműzte. Henriket, aki ekkor francia udvarba menekült. Henrik azonban támogatókat és flottát szerzett, majd 1399. július 4-én York grófságban partot ért s rövid idő alatt egész Angliát meghódította.

II. Richárd erre kénytelen volt trónjáról lemondani és a parlament 1399. szeptember 30-án Henriket kiáltotta ki angol királynak. Uralkodásának első éveiben sokat harcolt ellenfeleivel, akik nem akarták elismerni hatalmát. Uralkodása alatt tiszteletben tartotta az alkotmányt. A parlament a főpapi javak lefoglalására vonatkozó javaslatát nem fogadta el, nem akarta eljátszani a klérus és különösen a pápa támogatását. Keresztes hadjáratra való előkészületek közepette halt meg Westminsterben. Utódja fia, V. Henrik lett. Alakját William Shakespeare is megörökítette IV. Henrik című drámájában.

Érdekesség:

A kellemetlen testszag eltüntetésére, vagyis közömbösítésére illatszereket használtak, mígnem 1399-ben Angliában IV. Henrik Fürdési Rendeletben utasította nemeseit, hogy lovagi életük során legalább egyszer vízzel teli kádba merüljenek el.