Évfordulók, események

...és ez történt még a mai napon

Hónap:    Nap:    

1684. március 24-én született Bél Mátyás

A 18. századi magyar tudományosság leguniverzálisabb szelleme volt.

Fő műve, a Notitia Hungariae Novae Historico Geographiaca köteteiben - amelyek vármegyeként adtak részletes ismertetést az országról - a történeti és földrajzi szemlélet sajátos ötvözése, a táj, környezet, történelem és ember kölcsönhatásának modern szemlélete mutatkozik meg.

Megjelenését rendkívüli gonddal végzett hatalmas adatgyűjtő munka előzte meg. Sokan támogatták, de voltak, akik akadályozták, sőt, kémkedéssel is gyanúsították. Batthyány József kalocsai érsek vette pártfogásába. Megnyerte számára Pállfy Miklós nádor támogatását, aki tájékozódva tevékenységéről, nemcsak a vádaskodásoktól védte meg, hanem a törvényhatóságokat is felhívta támogatására.

A kancellária a Notitia munkálataival egyidejűleg megbízta Mikoviny Sámuel akkor kinevezett királyi kincstári mérnököt azzal, hogy Bél Mátyás munkájához vármegyénként gondos térképet készítsen. Mikoviny a megbízásnak kiválóan megfelelt, kidolgozva a korszerű hazai térképezés alapjait. Közel két évtizedes adatgyűjtés és szövegezés után állott a nagy mű, amely kiadásához III. Károly császár anyagi támogatását is kilátásba helyezte. B. M. Straub Pál bécsi könyvkereskedővel állapodott meg a munka Amszterdamban készülő gondos nyomásáról és forgalomba hozásáról. Ezúton azonban a munkának csupán négy kötete jelent meg 1735 és 1742 között.

Az 1736-ban megjelent 3. kötetben az előszó után Mikoviny Sámuel tanulmányának adott helyet. Ebben a tudós mérnök, a boroszlói tudományos akadémia tagja, kifejtette nézeteit a csillagászati helyhatározásra támaszkodó térképek készítésének korszerű módjairól, a korábbi térképrajzolók által elkövetett hibákról, a geometriai felmérés helyes módjáról és a jövőben követendő eljárásról. A 24 fólió oldal terjedelmű tanulmány a hazai kartográfiatörténet alapvető forrásműve.

Bél Mátyás haláláig a Notitia ... anyagának mintegy harmada jelent meg nyomtatásban, összesen 2693 oldal terjedelemben. A mű nagyobb része, mintegy tízezer fólió oldal kéziratban maradt.

Korának kiemelkedő tudósa volt. Életművén belül jól elhatárolható pedagógiai, nyelvészeti, történeti forrásfeltáró és kutatói munkássága, a magyar földrajztudomány megalapozása, a leíró néprajz és a gazdaságtudomány úttörő művelése, teológiai elméleti tevékenysége. Mint pedagógus, messze előremutató új elveket vezetett be.

Mint filológus ugyancsak úttörő munkát végzett, habár ma már meghaladott az álláspontja: minden nyelv őse a héber. Elsőként foglalkozott - tudományos felkészültséggel és alapossággal - a magyar rovásírás tanulmányozásával - "szkíták-hunok rovásírásáról" címmel -, valamint sokat tett a magyar irodalmi nyelv művelése terén is. Hazánkban először ő figyelt fel a finn-magyar rokonságra is, ezt levelezéséből tudjuk. A Károli-féle Biblia újszövetségi részének egyes döcögő, nehezen érthető szakaszait újrafordította. Bármennyire is jelentős, amit Bél Mátyás pedagógiai vagy filológiai működése során létrehozott, maradandót a történelem- és földrajztudomány területén alkotott.

forrás: Bél Mátyás, pietista polihisztor a 18. századból (mult-kor.hu)

Kapcsolódó linkek