MI ÍGY MŰKÖDÜNK EGYÜTT: GYERMEKKÖNYVTÁR – ISKOLAI KÖNYVTÁR

A dunaújvárosi József Attila Könyvtár Gyermekkönyvtárának, Béke Fiókkönyvtárának és az Arany János Általános Iskola iskolai könyvtárának együttműködése

Ám a tavalyi évig a Zene Világnapjára, illetve a Magyar Népmese Napjára elküldött közös pályázatokon kívül, amelyek csak egyszeri rendezvények idejére szóltak, nem volt jelentős együttműködés a gyerekek aktivizálása érdekében. A diákok majdnem fele be van iratkozva a könyvtárba, jelenleg 299 alsós és 320 felsős jár ebbe az iskolába, ebből a beiratkozottak száma 258 fő.

A fiókkönyvtárban 2009 áprilisától, az iskolai könyvtárban 2011 szeptemberétől volt könyvtáros váltás, mindketten fiatal, tettre kész személyek, így megérett a helyzet arra, hogy egy valódi együttműködés vegye kezdetét.

A könyvtárosok eddigi tapasztalata az volt, hogy a könyvtárba járó gyerekek a könyvtárhasználati foglalkozások ellenére is önállótlanok az információ megszerzésében, és kevésbé járatosak a könyvek világában, ezért hogy ez változzon, itt is bevezetésre kerültek a fiókkönyvtár anyaintézményében már jól bevált Rejtvényvár és a Könyvfaló kerestetik olvasópályázat elnevezésű programok.

A dunaújvárosi József Attila Könyvtár Gyermekkönyvtárában a Rejtvényvár nevet kapta az az alapműveltségi kérdezz-felelek, melyet már évek óta működtetünk, de a mostani formáját csak 2011 márciusában öltötte fel, és ennek során 13 fordulót sikerült megvalósítanunk. Tantervhez szorosan nem kötődik ugyan, de szélesíti a gyerekek látókörét, ismereteit, vagy éppen csak felidézi a már tanultakat. Emellett még egy fontos kompetencia kialakításában és/vagy erősítésében is szerepet játszik, ez nem más, mint az információkeresés.

Kéthetente kaptak új kérdéssort külön a felső és külön az alsó tagozatos gyermekek. (1. sz. melléklet) Ezen a feladatlapon tíz-tíz kérdés szerepelt különböző témákban, az adott korosztálynak megfelelő szinten. Egy-egy kérdés három pontot ért, szintén kéthetente javítottuk ki, és a rangsort mindig láthatták a gyerekek is a faliújságon és a gyermekkönyvtár honlapján is. A pontgyűjtésbe bármikor bekapcsolódhattak a beiratkozott nebulók, és nem csak a legújabb kérdéssort készíthették el, hanem valamennyi feladatlap a rendelkezésükre állt. A kérdéseket sem csak a könyvtárban érhették el, hanem a könyvtár honlapján is, és a gyermekkönyvtár e-mail címére is elküldhették a válaszokat. A pontgyűjtés március elejétől december végéig tartott, az eredményhirdetés során az alsós és felsős korosztályból is könyvjutalmat kapott az első három helyezett, a tizedik helyezettig pedig mindkét korosztályt apró meglepetések várták.

A megoldások mind a könyvekben, mind az interneten megtalálhatóak voltak. Segítségkérés esetén először a könyvek felé próbáltuk terelni a gyerekeket, olyan kérdésekkel igyekeztünk rávezetni őket a helyes könyv megtalálására, melyek a későbbiekben is segítségükre lehetnek, akár maguknak is feltehetik többféle információkeresési helyzetben. A katalógus után a könyvtár ismerete is fontossá vált: merre keressük a könyvet? Mindezek után a könyvekben való eligazodás is sokszor probléma forrása volt, a tartalomjegyzék, különböző mutatók használatában is elkélt a segítség.

A tapasztalatok szerint egyre nehezebb rávenni a gyerekeket arra, hogy ezt az utat válasszák, hiszen sok esetben úgy gondolják, ehhez több türelem szükséges, ráadásul a könyvön belül is nehezebb megtalálni a választ. Emiatt inkább az interneten való keresést részesítik előnyben. Csakhogy az sem olyan egyszerű, mint elsőre gondolják. A hatalmas, sok esetben megbízhatatlan ismerethalmazból sem könnyű kihalászni az adott kérdésre a választ. A leggyakoribb hiba, hogy az egész kérdést beírják a keresőbe. Az interneten való keresés folyamatát is meg kell tanítanunk – főleg a kisebbeknek, hiszen ebből sokat profitálhatnak a jövőben. Ennek az első lépése, a kérdés leegyszerűsítése talán a legfontosabb. Maguk a gyerekek is meglepődtek mennyivel több, használható találatot kaptak akkor, ha csak a lényeget, esetleg csak egy szót, a kulcsszót írták be.

Mindkét keresési mód ismerete fontos a gyermek információkeresési gyakorlatának kialakulásában, hogy a későbbiekben is könnyedén, segítség nélkül megtalálhassa a számára fontos információkat.

A másik, a gyermekkönyvtárban már jól bevált, olvasást népszerűsítő program a 12 éve működő Könyvfaló kerestetik olvasópályázat. 2010-ig ennek a menete kisebb-nagyobb változtatásokkal a következő volt: a gyerekek elolvastak egy könyvet – segítségükre állt egy ajánlólista is, az úgynevezett „manós” könyvek, de bármilyen számukra érdekes könyvet elolvashattak – majd ajánlót írtak róla, amit a pontoztunk. Az értékelésnél számított a helyesírás, a fogalmazás és az, hogy az adott könyv a korosztályának megfelelő-e.

2011-ben viszont külön pályázatot hirdettünk az alsós és a felsős korosztálynak. Az alsósokat a versek világába kalauzoltuk. A „12. Könyvfaló kerestetik olvasópályázat a versek birodalmából” címet kapó programban tíz feladatlapon keresztül ismerkedhettek meg a gyerekek magyar költők (p.: Kányádi Sándor, Tamkó Sirató Károly, Lackfi János, Gazdag Erzsi, Donászy Magda) versrészleteivel, és azokkal kapcsolatos kérdésekre kellett válaszolniuk. (2. sz. melléklet) Többször előforduló feladattípus volt a szómagyarázat (pl.: Mi a versben is szereplő szilaj szó jelentése?), nyelvtani feladat (Gyűjts ki három hangutánzó szót a versből!), értelmezési feladat (Mire gondolhat a költő, amikor azt írja, hogy „megöregedtek mind a kertek”?), és az olyan kitekintő feladat, amely kapcsolódott a vers témájához. (pl.: Zelk Zoltán: Egy hattyú alszik a tavon című verséhez az egyik kérdés az volt, hogy ki a Hattyúk tava című balett zeneszerzője.)

Szorosan ez sem kötődött ugyan a tantervhez, de segíthette a gyerekek szövegértését, versértelmezését, az összefüggések megértését, ráadásul megismerkedhettek számukra még ismeretlen költőkkel, versformákkal is. A feladatlapok természetesen elérhetőek voltak a gyermekkönyvtár honlapján is, és sokan éltek is ezzel a lehetőséggel. Javításnál figyelembe vettük a helyesírást, a külalakot is, és akár pont levonás is járhatott érte. Az eredményhirdetés során − ami minden évben a Magyar Kultúra Napján, vagy annak közelében kerül megrendezésre − az első tíz helyezett a pályázatban szereplő költők köteteivel lett gazdagabb.

Rossz tapasztalat volt, hogy sok esetben a gyermek nem olvasta el a versrészletet, hanem anélkül próbálta megcsinálni a feladatlapot, ezen kívül előfordult, hogy a szülő, vagy a tanár válaszolta meg a kérdéseket, így próbált segíteni gyermeknek a pontgyűjtésben. Ezek a problémák nehezen védhetőek ki egy olyan feladatlap esetében, ami hazavihető. Azt lehet mondani, hogy az alsós korosztályt sokkal könnyebb mozgósítani, könnyebb bevonni az ehhez hasonló programokba, ami annak is köszönhető, hogy még rendszeresen járnak könyvtári órára, és így a kapcsolat és a motiváció fenntartása is egyszerűbb.

A felsős korosztálynak a Könyvfaló kerestetik olvasópályázat kiírására két könyvet kellett elolvasnia, feldolgoznia, és az ezekkel kapcsolatos három fordulón részt vennie. A művek kiválasztásánál több szempontot is figyelembe kellett vennünk. Sajnálatos módon az elsők között kell említenünk a példányszám problémáját. Mindenképpen olyan könyveket kellett kiválasztanunk, amelyek nem csak egy-két példányban vannak meg a könyvtárnak, amely tendencia sajnos egyre erősödik, hiszen egyre kevesebb az új könyvekre fordítható összeg. Ezen kívül még szempont volt, hogy egy kortárs, magyar író műve, és egy klasszikus, de nem túl ismert mű kerüljön népszerűsítésre. Így esett a választás Jólesz György A széttört mese című meseregényére, ami 2010 végén jelent meg, és mind szövegében, mind stílusában közelebb áll a gyerekekhez, és Michael Ende Momo című regényére, amely már egy komolyabb olvasmány, de a gyerekek is élvezik. A könyvtár A széttört meséből öt példányt szerzett be, míg a Momóból hét példánya volt.

Az olvasópályázatot nyár elején hirdette meg a Gyerekkönyvtár, szeptemberig a feladat a könyvek elolvasása volt. Szeptemberben, az első két fordulóban egy-egy feladatlapot (3. sz. melléklet) kellett kitölteniük a résztvevőknek, melyek a könyvek mélyebb ismeretére épültek. Ebben változatos feladattípusok szerepeltek, például a szereplők cselekedeteinek, vagy tulajdonságainak szétválogatása, helyszín-esemény-szereplők táblázat kiegészítése, jellemző mondatok felismerése (Ki mondta, kinek mondta?), idézetek folytatása, a könyvek cselekményének értelmezése és a tartalom ismeretének ellenőrzése. Ekkor derült ki, hogy a gyerekek nagy részének nem sikerült elolvasnia a könyveket nyáron, ráadásul a két feladatlap túl gyorsan követte egymást, így közben is csak nehezen sikerülhetett behozni a lemaradást. Érdekesség- és motivációképpen a döntő előtt hangulatos író-olvasó találkozón vehettek részt a pályázók és a Gyermekkönyvtár látogatói, ahová Jólesz Györgyöt hívtuk meg. A gyerekek beszélgethettek az íróval a könyvéről, a hozzá kötődő élményeikről. Az utolsó forduló, a Momo és a három királyfi címet kapó szóbeli forduló október 9-én, a Könyves Vasárnapon került megrendezésre. A vetélkedő során nyolc feladatot kellett a csapatoknak teljesíteniük, ezeket a zsűri (Kálnay Adél írónő, Tóth Éva könyvtáros, Polán Ernőné nyugdíjas gyermekkönyvtáros) értékelte. A feladatok között mind a kreativitást (órakészítés különböző anyagokból), mind a fantáziát (meseszövés képek alapján) próbára tevő feladatok is szerepeltek, és a villámkérdéseknek is nagy sikerük volt.

Sajnos a felső tagozatosok nehezebben voltak aktivizálhatóak, mint az alsósok. Ez annak is lehet az oka, hogy egyre kevesebb a személyes kapcsolatunk a felsős gyerekekkel, hiszen már nem járnak könyvtári órákra, így ritkábban látogatnak el a könyvtárba, és anélkül nehéz őket ösztönözni, főképp, ha nincs egy szülő, vagy tanár is a háttérben. A jövőben még fontosabb lesz arra törekedni, hogy megbízható, kölcsönös kapcsolat alakuljon ki a könyvtár, a felsős magyar tanárok és a szülők között, és természetesen a gyermekkönyvtáros és a felsős gyermekek közötti kapcsolatot is erősíteni kell, és igyekezni, hogy az a könyvtári órák után se szűnjön meg.

A legkönnyebb természetesen azokat a felsős tanulókat volt megnyerni, akik sok időt töltenek könyvtárba, szívesen jönnek szabadidejükben, akikkel szinte napi kapcsolatban vagyunk. Az első fordulóban még tizenöt fő töltötte ki a feladatlapot, a másodikban már csak tizenketten maradtak, végül a szóbeli vetélkedőn kilencen vettek részt. Ennek a „lekopásnak” az egyik legfőbb oka a kevés példányszám volt. Sok esetben nem férhettek hozzá a könyvekhez, pedig a feladatlapok kitöltésénél is szükségük lehetett a kötetekre. Ugyan volt mindkét regényből egy-egy helyben használható példány is, ám ezt nem nagyon tudták kihasználni a gyerekek, ha nem olvasták el már előzőleg a könyveket.

A szóbeli vetélkedőről végül pozitív élményekkel tértek haza, de nem csak ők, hanem a szülők, a zsűritagok és mi, gyermekkönyvtárosok is.

2012 februárjától a Rejtvényvár az előző évben bevált módon folytatódik új kérdésekkel, annyi változtatással, hogy a gyerekek kérdéseket is írhatnak a forrás megjelölésével, és ez külön pontozás alapján, a megfejtőktől elkülönülő rangsort jelent majd.

A Könyvfaló kerestetik olvasópályázat pedig ismét a 2010-eshez hasonló módon indul el március közepén, „Gyűjtsd Te is az almákat!” alcímmel. Segítségképpen a gyerekek rendelkezésére fog állni egy könyvlista a honlapon, amely csaknem száz regényt, mesét tartalmaz. Ebből a könyvtárosok a tanácstalan gyerekeknek korosztályuknak megfelelő könyveket tudunk ajánlani, de a pályázók segítségére lehet a már elkészített négy, képpel és ajánlószöveggel ellátott ajánlólista is (Szélvarázs – fantasy, sci-fi; Ketté vált világ; Más vagyok, mint Te! Más vagyok, mint Te?; Már tudok olvasni). Az elolvasott könyvről a gyerekeknek élménybeszámolót, véleményt kell írniuk – fontos, hogy nem ajánlót, és nem a könyv tartalmát kell visszaadni ‒, majd ezt értékeljük, egytől ötig pontozzuk, és minden pontért kapnak a gyerekek egy almát. Minden résztvevőnek lesz egy úgynevezett „Almás  füzetecskéje”, amelyet a saját ízlése, kedve szerint díszíthet ki, és abba ragaszthatja majd a megszerzett mosolygó almákat.

A tavalyi felsős Könyvfaló kerestetik olvasópályázatból tanulva idén a felső tagozatosoknak olyan vetélkedő sorozatot indítunk márciusban, amely csak egy könyvre épül, Nyulász Péter Helka című művére. Mivel a döntőbe tíz-tizenöt gyerek részvételére számítunk, megint problémaként merült fel a példányszám. A költségvetésbe idén sem fér bele sok új könyv rendelése, főleg nem egy műből több példány, ezért ahhoz folyamodott a könyvtár vezetője, hogy szponzornak kérje fel a Betűtészta Kiadót. Szerencsére nyitottak voltak erre a lehetőségre, így fél áron vásárolhatta meg az intézmény a regényt, amely a vetélkedő végeztével egyben ajándék is lehet, hiszen tíz plusz példányra később már nem lesz szüksége a könyvtárnak. „A varázslatos Balaton és Helka hercegkisasszony” címet viselő vetélkedő első sorban a balatoni regékre, mondákra és Nyulász Péter ifjúsági regényére épül, és kisebb változtatásokkal – például az ütemezésben ‒ a tavalyi tematika szerint fog felépülni.

A tavalyi év még kísérletinek nevezhető a Béke Fiókkönyvtár és az Arany János Általános Iskola könyvtárának bevonásában, hiszen minden kezdet nehéz, a gyermekek bevonása sem működik egy csapásra. A faliújságon, plakátokon meghirdetett programokra előző évben csak kevesen jelentkeztek, ezért új hirdetési csatornákra is szükség lesz ebben az évben. Eddig a feladatlapokat a Gyermekkönyvtárban javítottuk ki, és az eredményhirdetések, a vetélkedő is nálunk került megrendezésre. Ebben az évben már arra irányulnak a törekvések, hogy különálló értékelések, eredményhirdetések legyenek a Béke Fiókkönyvtárban is, természetesen főként az Arany János Általános Iskola diákjai körében. Ehhez nagyon fontos az iskolai könyvtáros, a fiókkönyvtáros és a tanárok együttműködésének elmélyítése, az információk áramlásának biztosítása. Fontos, hogy az iskolai könyvtáros is népszerűsítse ezeket a programokat, akár órákon, vagy délelőttönként osztályfőnöki órákra történő személyes látogatásokon. Ehhez a tanárok beleegyezése, támogatása is fontos. Az együttműködés során akár javaslatokat is tehetnek a tanárok a tantervben szereplő témákkal kapcsolatos kérdésekre, értékelhetik a diákok Könyvfaló kerestetik olvasópályázaton való részvételét is. Mivel ebben az iskolában az alsós korosztálynak iskolaotthonos oktatási formát biztosítanak, erre is lehetne építeni, hiszen ezek a gyerekek a délután nagy részét is az iskolában töltik, be lehetne vonni őket ezekbe a programokba.

A cél adott: az olvasás szeretetére és információrengetegben való önálló eligazodásra nevelés. Ezen kívül az alapműveltség, a szövegértés és a saját gondolatok megfogalmazásának fejlesztése is nagyon fontos. A gyermekkönyvtáros nevelő szerepét is kiemelten kell kezelni, hiszen ő találkozik a gyerekekkel, ő foglalkozik velük, alakítja ki a személyes kapcsolatot és próbálja megtalálni hozzájuk az utat, egyenként változó módon.

Az internet, mint új kapcsolattartó eszköz jelenik meg már az alsósoknál is, de főként a felsős gyerekek körében. Erre építenie kell a könyvtáraknak is, hiszen sokszor csak ezzel a kommunikációs formával lehet megfogni a gyerekeket ebben a gyorsuló és egyre sebesebben fejlődő világban.

A tapasztalataink szerint egyre jellemzőbb az olvasás szerepének háttérbe szorulása, ami sok esetben együtt jár a funkcionális analfabetizmus, vagyis a szöveg értelmezésének problémájával, legyen szó az interneten, vagy a papír alapú dokumentumokban megjelenő szövegről. Ezek a pályázatok segíthetnek ennek a kivédésében, megelőzésében is. A versenyben szerzett tapasztalatok és tudás mellett pedig a jutalomként kapott könyvek is helyes irányba terelhetik a tanulókat.

Az eddigi tapasztalatok szerint van igény az ilyen jellegű programokra, pályázatokra, csak a meghirdetés formáját kell a megfelelő módon alakítani. Nyitottnak kell lenni az új dolgokra, fontos építeni a fiatalok érdeklődésére, hiszen csak így érhető el, hogy visszajárjanak, és a könyvtárat az információkeresés és az igényes szórakozás helyeként tartsák számon.

Pokornyi Orsolya                        Fábián Krisztina        Laubern Benedeczki Julianna

József Attila Könyvtár                    Béke Fiókkönyvtár        Arany János Általános Iskola

2400 Dunaújváros                        2400 Dunaújváros          2400 Dunaújváros

Apáczai Csere J. u. 9.                   Március 15. tér  5.           Március 15. tér 5.

Telefon: (25) 423-952                    Telefon: 25/437-625        Telefon: 25/437-625

E-mail: olvszolg@jakd.hu              E-mail: beke@jakd.hu        E-mail: aranyjanosisk@gmail.com