Újdonságok

"Berlinben, a Hauptstrasse leharcolt sivatagában vagyunk, ahol mindenki a járdákra köpköd, a hányás ráfagy az aszfaltra, az ég természetesen bádogszürke, így alig látszódnak a falra firkált kurd graffittik. Egy kocsmában találjuk a tar kobakú, 120 kilós Professzort, aki lektorál, ha van mit. Ennél többet nem is tudunk meg róla. Némi iróniával szólítja meg a szerző önmagát tükröző világát: miről is írhatna ő maga, a szerencsétlen, bonyolult mondat- és gondolatlabirintusával! …. a novella zavarbaejtő pátosza ellenére is magával ragadja az olvasót, a könyv afféle ökológiai krimi is egyben, az utolsó farkas kilövésének történetét meséli el. Hol egy berlini kocsmában vagyunk, hol pedig egy privát spanyol birtokon, egy ún. fincában. … Egy lecsúszott professzor, szinte clochard levelet kap Madridból, meghívják Extremadurába, vendégül látnák, ha írna valamit a tartományról. Szerencsére rálel az utolsó farkas meséjére, és a történet nyomába ered. Extremadura kívül van a világon, maga a Paradicsom, ahová nem lenne szabad beereszteni a világot. Ezen a környéken kezdi meg nyomozását a Professzor. Kideríti, milyen körülmények között pusztult el az utolsó farkaspár: még akkor sem hagyták el területüket, amikor már gyilkos csapdák arborétumában kellett szlalomozniuk. Ha akarjuk, a könyv egy negatív teremtéstörténetet, mely egészen közel játszódik a Paradicsomhoz, melynek neve: Extremadura. Legyen így. Miért ne?"

Poós Zoltán: Az utolsó farkas kilövése

„….egyesek arról beszéltek, hogy ennek a két állatnak az eszessége már nem normális, és ördögökről meg különféle szellemekről kezdetek pusmogni, de a többség gyakorlatias volt, és továbbra is gyanakodott, és kereste tovább, ki segíti a farkasokat, mert ez a többség úgy gondolta, hogy nem lehet véletlen, hogy a csapdák nem működnek…”