ÚJRAOLVASÓ: Anyám címére (fiktív levelek)

125 éve született KASSÁK LAJOS, a magyar avantgarde megteremtője

ÚJRAOLVASÓ című rovatunkban a magyar irodalom meghatározó, mérvadó személyiségének

életútjára, életművére, egy-egy alkotására szeretnénk felhívni a figyelmet. 

Újraolvasással is ünnepeljük együtt egy-egy kerek évforduló kapcsán irodalmunk nagyjait és műveiket!

Kassák Lajos Anyám címére című könyve fiktív levelek sorozata, melyeket Kassák édesanyjához, a Mutterkához írt, s ezek a lírai vallomások mintegy összefoglalják azokat a gondolatokat, amelyek Kassákot ez idő tájt, a 30-as évek közepén foglalkoztatták.

„Általában azt hiszik az emberek, hogy legkönnyebb önmagunkról és közvetlen hozzátartozóinkról beszélni. Gondolják: mindenki önmagát ismeri a legjobban, és azokat, akikkel évek, esetleg évtizedek óta közvetlenül érintkeznek, a akik önkéntelenül is elárulják különös modorukat, szokásaikat, testük fogyatékosságát, szellemük sajátos megnyilvánulásait. Ha így lenen, Mutterkám, mennyi minden másképp történne a világban, mennyivel kevesebb lenne a perpatvar, alaposan lecsökkenne a szülői és rokoni gyilkosságok száma, és nem kallódnánk szinte süketen és vakon a világban. Ha ismernénk magunkat, talán felérhetnénk ésszel, hogy mire vagyunk képesek, milyen kísérleteinktől várhatunk eredményt, és azt is könnyebben belátnánk, hogy valóban nem érdemes olyan szekér után szaladnunk, amelyik nem akar felvenni bennünket. Ó, de hol vagyunk önmagunk mélységes azonosságától és közvetlen környezetünk ilyen világos felismerésétől és átértésétől.”

(Tizennyolcadik levél 1937. november 2.)

Kapcsolódó linkek: