ÚJRAOLVASÓ: Utazás a koponyám körül (regény)

 Az író egyszer csak furcsa tüneteket kezd el érezni. Füle egyre jobban zúg, valójában azonban nem is zúgásnak, hanem „vonatok dübörgésének” tulajdonítja a hangot. Mint az emberek többsége, egy darabig ő sem foglalkozik különösképpen a dologgal, egészen addig, amíg émelygés, ájulás, szédülés nem társul tüneteihez. Ekkor öndiagnózist állít fel: „- Aranka – nekem agydaganatom van.”- mondja feleségének. Karinthy Frigyes 47 éves korában szembesült betegségével. A műtétre egy stockholmi kórházban került sor. „Utazását”egy bűnügyhöz hasonlítja, amelyben ő a bűnös. Regénye végigviszi az olvasót a bűn elkövetésétől kezdve a celláig, vagyis betegségének felismerésén át, a műtéten keresztül a hazautazásig. Két évvel később váratlanul érte a halál.

„Leltárt csinálok lelkemben, és azon tűnődöm, van-e vesztenivalóm egyáltalán? Mindentől eltekintve, jól tudom, nem lenni rendkívül unalmas állapot az élet tarkaságához képest. Viszont határozottan nagyon sok előnye van. Nem kell beszélgetni, kifogásokat keresni. Az ám, ha az ember élvezni tudná ezeket az előnyöket, életen és halálon túl valami harmadik állapotban.”

„Ennél érdekesebb és izgalmasabb detektívregényt még nem olvastam.” Móricz Zsigmond 

„A mű világirodalmi szempontból is egyedülálló alkotás. Egyszerre lélektani és vezeklésregény, utazási regény és memoár. Szívszorító nyomozás a „nagy diagnózis” után, és hidegvérrel megírt krónikája egy ember elemi sorsfordulójának. Egészségből a betegségbe – ez minden ember rémálma, és élete második felének szinte elkerülhetetlen nagy változása."

Nagy Zsuzsanna: Karinthy öndiagnózisa (elitmed.hu)

A regényből 1970-ben Révész György rendezett filmet, Latinovits Zoltán, Ruttkai Éva, Tomanek Nándor főszereplésével.

„...a rendező nem csak az író híres agyműtétjéről szóló páratlan regényt akarta megfilmesíteni, hanem feltárni az egész írói életművet, érzékeltetni Karinthy sajátos szemléletét, érzelmes, rajongó, lelkesedő, ugyanakkor mindent a fonákjáról is láttató, ironikus, távolságtartó attitűdjét, megeleveníteni az írói képzeletvilág jellegzetes, kulcsfontosságú figuráit...Karinthy nagyszerű és valóban egyedülállóan XX. századi filozófiáját.”

(Magyar filmkalauz : negyven év száz magyar nagyjátékfilmje. Magyar Filmintézet, Bp., 1985. 334.p)