ÚJRAOLVASÓ: A fűtő (elbeszélés)

70 éve született HAJNÓCZY PÉTER, „A magyar irodalom ködlovagja” (Mészöly Miklós)

Hiszen a „védőital”, a mindennap kiosztott fél liter tej éppen a „tűrhetetlen helyzetben való helytállás jelképes elismerése volt...”

 

Az elbeszélés főhőse Kolhász Mihály kazánfűtő, aki egy nap azzal szembesül, hogy az Országos Közegészségügyi Intézet főorvosának vizsgálata szerint, a kazánház ahol dolgozik, nem tartozik „az egészségre ártalmas munkahelyek közé”, így végeredményképpen az ott dolgozóknak törvényes alapon nem jár a napi fél liter tej, mint „védőital”. Hogy lehet ez? Hiszen őket, akiket a gyakorlatban érint a dolog, senki nem kérdezte meg, és akkor vajon eddig miért kapták a tejet? Hirtelen talán jobbá váltak a körülmények, csak éppen az ő figyelmét kerülték el a változások? A főgépésszel folytatott beszélgetés után megtudja, hogy bizony nem tévedés történt, és hogy mindent megtettek, hogy ne így alakuljanak a dolgok, de a törvény az törvény. Mihály azonban szilárdan kiáll a tévedés ténye mellett, a főmérnök asztaláig viszi az ügyet, ahol aztán kiderül, hogy a megvonás egy takarékossági program része. Főhősünk képtelen beletörődni az igazságtalanságba. A vitát folytatja otthon a feleségével, majd a szakszervezeti bizalmival, „Kiáltványt” ír az ENSZ-főtitkárnak, VI. Pál pápának, I. István királynak, majd végül drasztikus lépésre szánja el magát...

„Világképét tekintve A fűtő Hajnóczy prózájának reprezentatív darabja. Az életműben centrális helyű eszmék mindegyikéhez kapcsolódik. Az olyan „pogány” és „szent” fogalmakhoz, mint haza, szabadság, testvériség, igazságosság, valamint szenvedés, szeretet, Igazság, Isten.”

(Döményi Katalin: Egy Hajnóczy-novella esztétikumának sajátossága. Irodalomtörténet, 1994. 4.sz. 894 p.)

Kapcsolódó linkek: