ÚJRAOLVASÓ: A három testőr Afrikában

Csülök, Tuskó Hopkins, Senki Alfonz és a Török Szultán – újabb sötét rejtélyek felkutatására indul.

Négy különböző nemzetiség képviselője volt az asztalnál: egy amerikai gyalogos, egy francia őrvezető, egy angol géppuskás és egy orosz hússaláta.”

A könyv Az elátkozott part folytatásaként a mű 1940-ben íródott.

„Az elátkozott partból megismert együttes – Csülök, Tuskó Hopkins, Senki Alfonz és a Török Szultán – újabb sötét rejtélyek felkutatására indul. Igaz, hogy nem egy úton, hiszen Csülökék, miként a „három testőr”, az izgalmas és halálos veszélyeket ígérő kalandok során lovagi szolgálatot is teljesítenek egy francia lány, Yvonne oldalán, a Török Szultán viszont – úgy tűnik – aljas árulásaival egyre nagyobb veszélyekbe sodorja őket. De Yvonne apja, Duron tábornok megmentése és egy óriási panama leleplezése után kiderül, hogy „aljas” módszereivel a Török Szultán is csak leplezte magát, s az igazság kiderítésében, a veszedelmes kalandok sikeres kimenetelében őneki is jókora része van.”

(fülszöveg)

„Rejtőnek különleges tehetsége volt ahhoz, hogy egy-két odavetett – sokszor karikatúraszerű – vonással érdekes és emlékezetes alakokat teremtsen. Egyik legnagyobb bravúrja A három testőr Afrikában mellékfigurája, az (állandó díszítő) eposzi jelzőt kapó "nagy Levin", akiről senki nem tudja, hogy miben áll nagysága, de nem merik tőle megkérdezni, mert megsértenék vele. Tulajdonképpen Levin megmagyarázatlan, gőgös viselkedése emeli alakját szinte mitikus magasságba. Még annyi tudható róla, hogy igazi ínyenc; egyszer elmélyült előadást tart társainak a zsemlemorzsáról, amelyen "természetesen (.) nem azt a kispolgári gazságot" kell érteni, hogy "alantas kenyértöredéket megszárítunk a kamrában, zsákba kötve." Csak a regény végén derül ki, hogy a walesi herceg jóvoltából szakácsiskolát vezetett Cape Town, majd más városok fegyházában, neve valóban fogalommá vált, de – sajnos – nem eléggé széles körben.”

Veres András: Irodalomtörténeti beavat(koz)ás Rejtő Jenő világába (Kritika 2007/június)

A könyvből, azonos címmel 1996-ban Bujtor István rendezett filmet.

Kapcsolódó linkek: