ÚJRAOLVASÓ: Rejtő Jenő: A Nevada szelleme

A történet főhőse Nevada szelleme, egy indián, aki mindig csak éppen annyi időre tűnik fel a regényben, hogy egy tökéletes találattal leterítse az aktuális gonosztevőt. A regény végére az is kiderül, hogy valójában szellem-e...

„néhányan az elmúlt tizenhat esztendő alatt idáig már eljutottak a kincs nyomában. Megtalálták az aranyat, azután örökre az övék lett...

Az ellobbanó papír világánál, lidércnyomásszerű mozdulatlan összhangban látszottak rövid időre:

Az arany és a csontváz!...

Most már körülbelül sejtette, hogy mi vár rá.

Leleményes emberek, akik idejutottak, lassú, keserves éhhalállal múltak ki, és nem találták a kijárást.”

„A Nevada szelleme a Vadnyugaton játszódik, és csupa olyasmi történik benne, ami egy vadnyugati kalandregényben történni szokott. Mégis, már az első pillanatban ironikus távolságot teremt ettől a közegtől. Holborn, az egyik főszereplő, – akivel a cselekmény színhelyére érkezünk -porszívóügynök. A kívülálló makacs értetlenségével porszívót akar eladni a Vadnyugaton, különben elveszíti az állását. Áruházban vásárolt vadnyugati jelmeze, az olvasóéhoz hasonlatos naiv elképzelései a Vadnyugatról pillanatok alatt lelepleződnek, és ugyanúgy jár, mint a nemes Don Quijote, aki szintén a ponyvaregények illúzióit akarta valóságként megélni.”

(Lányi András: Az írástudók áru(vá vá)lása. Magvető Kiadó, Bp., 1988. 180.o.)

„Rejtő Jenőt utánozhatatlan humora, mesteri mondatfűzése, egyedi, könnyed stílusa a magyar irodalom egyedülálló jelenségévé avatja. Rejtő a tündérmesék világának sajátos környezetbe ültetett változatát teremti meg, ahol az alvilág kétes figurái egytől egyig úriemberek, a koldusról többnyire kiderül, hogy álruhás koronaherceg, és ahol végül a szerelmesek mindig egymásra találnak. „

(fülszöveg)