ÚJRAOLVASÓ: Tersánszky J. Jenő: Viszontlátásra, drága (kisregény, 1916)

„Voltaképpen Tersánszky Józsi Jenő háborús regénye az én mostani háborús olvasmányaim közül talán az első igazi háborús regény. Titkos mottója mintha ez volna: hiszen igaz, háború, sőt Háború van, de ember is van, embersors is van, s a gépfegyver sem pattoghat ember nélkül, s ha nincs ember: kire? … De hogy a háború mégis el tud férni e regényben – ez a legnagyobb virtus, ezt csinálta meg Tersánszky úgy, hogy: a Háború nem fontos. Egy élet fontos, egy sors, egy logikus vagy logikátlan vég, egy történet vagy történetté mállott líra a fontos.”

(Ady Endre. Virgonc szavak virgonc király : in memoriam Tersánszky Józsi Jenő. Nap Kiadó, Bp., 1999. 44-45.o.)

„Egyetlen dolog, ami valóban fölébe emeli az embert minden más élőnek, hogy elvetheti magától az életet, ha az terhére van.”

„Egyeseket a háború értelmetlenségének rajza ragadta meg benne, mások szimbolikus jelentést tulajdonítottak a lengyel lány sorsának, s végső fokon Galícia regényének látták a művet, az újabb elemzők pedig, kik az irodalomban mindenekelőtt valamiféle pozitív eszmeiség vagy tanulság után nyomoznak, az író mély humanizmusára és háborúellenességére helyezték a hangsúlyt. A regényben a háború kitörés után kezdenek peregni az események, s ha a harcok közvetlen leírására nem vállalkozik is Tersánszky, lépten-nyomon találkozunk azoknak emberroncsoló következményeivel.”

Utasi Csaba.Virgonc szavak virgonc király : in memoriam Tersánszky Józsi Jenő. Nap Kiadó, Bp., 1999. 46.o.)

A műből 1978-ban forgatott filmet Maár Gyula. (teljes film, MTVA Videótár)