ÚJRAOLVASÓ: Krúdy Gyula: A jó étvágy titkai

".... enni, behunyt szemmel, nem gondolva semmire, csak az evés gyönyörűségére."
„A gasztronómiainak nevezhető epikus téma Krúdynak jóformán valamennyi műfajában jelen van. Feltűnik sok regényében, igen nagy szerepet kap novelláinak egyik bőséges sorozatában, föllelhető a tárcákban és karcolatokban, s nem hiányzik a publicisztikai írásokból sem. Találkozhatunk vele az érett író pályájának minden szakaszában...az utolsó korszak műveinek egy részében „az írások cselekménye csak ürügy az író számára, hogy különceit valamely sörház vagy vendéglő asztala mellé ültesse” (Sőtér István). A gasztronómiai jellegű motívum jól beilleszthető Krúdy emberábrázoló és életábrázoló epikai rendszerébe. Úgy állítja be a magában jelentéktelennek látszó motívumot, hogy segítségével emberalakjainak életéről és sorsáról tud lényegeset mondani.

(Fülöp László: Közelítések Krúdyhoz. Szépirodalmi Könyvkiadó, Bp., 1986. 175-177.o.)

„- Valóban Ráklevest főznek a konyhán, mert ez nagy felfordulással jár – felelt az Úriember, miután körülnézett a konyhán. – A szakácsnénknak be van kötve az ujja, amelyet a rákollók megcsíptek, a szolgáló pedig rákhéjat tör a mozsárban.

– Szerencse, hogy egyéb baj nem történt, mert a Rákleves főzésénél szinte elkerülhetetlen a veszekedés, miután annyi munkát ró a konyhai személyzetre, mint talán egyetlen leves sem a világon. (igaz, megéri a fáradtságot.)”

Krúdy Gyula: Májusi csodák: A gyomor örömeiben (részlet)

Kapcsolódó linkek: