ÚJRAOLVASÓ: Krúdy Gyula: A jó étvágy titkai
".... enni, behunyt szemmel, nem gondolva semmire, csak az evés gyönyörűségére."
„A
gasztronómiainak nevezhető epikus téma Krúdynak jóformán
valamennyi műfajában jelen van. Feltűnik sok regényében, igen
nagy szerepet kap novelláinak egyik bőséges sorozatában,
föllelhető a tárcákban és karcolatokban, s nem hiányzik a
publicisztikai írásokból sem. Találkozhatunk vele az érett író
pályájának minden szakaszában...az utolsó korszak műveinek egy
részében „az írások cselekménye csak ürügy az író számára,
hogy különceit valamely sörház vagy vendéglő asztala mellé
ültesse” (Sőtér István). A gasztronómiai jellegű motívum jól
beilleszthető Krúdy emberábrázoló és életábrázoló epikai
rendszerébe. Úgy állítja be a magában jelentéktelennek látszó
motívumot, hogy segítségével emberalakjainak életéről és
sorsáról tud lényegeset mondani.
(Fülöp László: Közelítések Krúdyhoz. Szépirodalmi Könyvkiadó, Bp., 1986. 175-177.o.)
„- Valóban Ráklevest főznek a konyhán, mert ez nagy felfordulással jár – felelt az Úriember, miután körülnézett a konyhán. – A szakácsnénknak be van kötve az ujja, amelyet a rákollók megcsíptek, a szolgáló pedig rákhéjat tör a mozsárban.
– Szerencse, hogy egyéb baj nem történt, mert a Rákleves főzésénél szinte elkerülhetetlen a veszekedés, miután annyi munkát ró a konyhai személyzetre, mint talán egyetlen leves sem a világon. (igaz, megéri a fáradtságot.)”
Krúdy Gyula: Májusi csodák: A gyomor örömeiben (részlet)
Kapcsolódó linkek: