ÚJRAOLVASÓ: Kundera: A lét elviselhetetlen könnyűsége

„Vannak akik azt állítják, hogy a világot Isten teremtette, mások úgy gondolják, hogy magától keletkezett. A kétféle elmélet képviselői között dúló vita olyasmire vonatkozik, ami meghaladja értelmünket és tapasztalatunkat. Sokkal reálisabb különbség választja el azokat, akik fenntartással fogadják az embernek (bármiképp és bárki által) megadatott létet azoktól, akik ezzel a léttel fenntartás nélkül egyetértenek.”

(részlet)

„A regény bölcsessége több a szövegét magyarázó Kundera ironikus távolságtartásnál és kritikus szövegét magyarázó Kundera ironikus távolságtartásánál és kritikus szkepszisénél, a szereplőket önálló személyiségekké avatja, a háború utáni európai irodalom egyik legfigyelemreméltóbb szerelmespárjává.”

(Kvetoslav Chvatík: Milan Kundera regényeinek világa. Európa, Bp., 2002., 136.o.)

„A regény főhőse egy sebész, Tomas, nagy szoknyabolond, naponta váltogatja szeretőit. S egy szép nap e Don Juan-i figura mögött felsejlik egy másik legendás férfialak, Trisztán: hősünk beleszeret egy kisvárosi pincérnőbe, Terezába, s feleségül veszi. Korábbi gazdag és mozgalmas szexulási életéről azonban nem tud és nem akar lemondani, jóllehet ezzel elmondhatatlan fájdalmat okoz az egyetlen valóban szeretett lénynek. Tomas ellentmondásos alakja mögé háttérnek Kundera felrajzolja a „prágai tavasz” eseményeit, majd 1968 drámáját, az orosz inváziót, az első napok euforisztikus gyűlöletét, végül a „normalizáció” éveinek megaláztatásait. Tomas és Tereza a nemzeti remények bukásával Svájcba költözik, de később hazatér, hogy otthon vállalja sorsát.”

(fülszöveg)

A regényből 1988-ban Philip Kaufman forgatott filmet.