ÚJRAOLVASÓ: Kemény Zsigmond: Férj és nő

„A kedves nő szívének első szenvedélyével s csalódásokhoz még nem szokott kedélyének nyíltságával csüngött férjén...”

„A Férj és nő egy elsietett házasság rajzában mutatja be a hűbéri magatartás és gondolkodásmód, érzület és mentális idejétmúltságát...irodalmunkban először jelenít meg hitelesen idegrendszeri anomáliákat, először ábrázolja árnyalatosan a lelki torzulások fiziológiai tükröződését, e helyütt a mély melankólia lélekromboló hatását. Úttörő módon mutatja be az eszmék és hiedelmek rögeszmévé válását. Nagy sor veszi ezzel kezdetét: Kemény regényírásának kiemelkedő művészi hozadéka lesz ezentúl egy-egy mánia, fanatikus elvakultság, kényszerképzet elhatalmasodásának érzékeltetése, az önsorvasztás.”

(Fenyő István: Utószó In.: Kemény Zsigmond: Férj és nő. Unikornis Kiadó. Bp., 1996. 376.p.)

„A Férj és nő a nemességbírálat első nagy teljesítménye irodalmunkban, mégpedig annál hitelesebb teljesítmény, minél inkább belülről, a jellem, a lélek repedéseit feszegetően valósul meg ez a bírálat. Kemény valóban belülről ismeri a Kolostoryakat, s ebben a regényben a lélekrajz minduntalan átcsap a társadalomrajzba. Kolostory Albert alakjában összesűrűsödnek mindazok a jellemvonások, melyek Kemény szerint hazánkban a polgárosodást akadályozzák.”

(Veress Dániel: Szerettem a sötétet és szélzúgást. Dacia Könyvkiadó. Kolozsvár-Napoca.1978. 124.p)