ÚJRAOLVASÓ: Déry Tibor: G. A. úr az X.-ben

„Rend szabadság nélkül? Előbb-utóbb felrobban. Szabadság rend nélkül?”
„A G. A. úr az X.-ben című regény Kafka mitológiáját idézi, illetve értelmezi át. Az emberiség jelenének és további sorsának, lehetőségeinek filozófiai kérdéseivel viaskodik, egyszersmind az író személyes közérzetéről tesz vallomást. Története vagy inkább látomása egy fiktív emlékiratból bontakozik ki, amelyet, úgymond G. A., fiatalkori barátja hagyományozott Déryre tanúságtétel gyanánt. G. A. betűiben Grósz Andor neve rejlik, az egykori iskolatársé...A bevezető fejezet külön „regénye” szerint két esztendőt töltött X–ben, s ottani életéről, tapasztalatairól írta feljegyzéseit, amelyeket aztán visszautazása előtt bízott barátjának, az írónak gondjaira. A titokzatos X., e téren és geográfián kívüli város: utópia, azaz inkább modern anti-utópia, lidérces és szorongató látomás.”

(Pomogáts Béla: Déry Tibor. Akadémiai Kiadó, Bp., 1974. 144.p.)

„G. A. még egyszer szemügyre vette a bíróságot. Elképzelte őket darcóba öltözve egy európai fegyintézet zárkájában: ott sem érzett volna több szánalmat irántuk. Attól híztak-e el, hogy börtönbe zárták őket, vagy azért börtönözték be őket, mert elhíztak? Szomszédjaitól megtudta, hogy az ügyész s a védőügyvéd is a rabok közül kerül ki; ez ugyan kielégítette egyensúlyérzékét, de még jobban megerősítette abban a meggyőződésében, hogy minél előbb el kell hagynia a várost. Minél előbb? Nem fog-e több időbe telni, mint amennyire ellenálló erejéből futja? A lányra nézett, aki fejét vállára hajtva csendesen aludt.”

(részlet)

Kapcsolódó linkek: