Vissza a nyitóoldalra

Laskodi Éles Ferenc költő

"Laskodon születtem 1944. október 12-én. Általános iskolai tanulmányaimat itt fejeztem be. Budapesten szereztem gépszerelő és műszerész szakmát. Dunaújvárosban véglegesen 1967-ben telepedtem le. Itt végeztem el a gimnáziumot és a közgazdasági technikumot. Diplomát Budapesten szereztem 1982-ben. Nős vagyok, két felnőtt gyerekem van. 
Közel ötven évet dolgoztam különböző területeken. Nyugdíjazásomra 1991-ben került sor, de ezt követően még dolgoztam 2008. április végéig. Betegségem miatt abba kellett hagynom a munkát. Verset, verseket 1967 óta írok. Aktívabban 2004 – től kezdtem írni. Magánkiadásban és korlátozott példányban egy kötetem jelent meg "Múló idő" címmel. A Holnap Magazin kiadásában és a Holnap Antológia 2008, a Téli menedék és a Holnap Antológia 2009. - Tavasz - Nyár c. kötetekben jelentek meg verseim."  2009. október 28-án hunyt el. Talán megérezte, hogy mi fog történni vele, utolsó versének megírásakor:

 

Csak állok

Hajnali fényt puhára csókolva
testemben új lélek mereng,
csak állok, nem kérdezlek
tűzforró éjszaka.
Kihal a fény, földre száll
az árnyék, folyt a köd szaga,
csend lesz a világ felett,
ha elhallgat az élet dala.

Forrás: Laskodi Éles Ferenc: Verseim

 


Tamás István ajánlása a Verseim 2005-2009 című kötetéről: "Laskodi Éles Ferenc költészete eszembe juttatja iskolás éveim versszeretetét és azt a nagy eleink által nyújtott gazdag irodalmi élményvilágot, melyben oly sokan nevelkedtünk. Öröm olvasni az ilyen gyűjteményes könyveket, hiszen példa rá, e kézirat, hogy kell, és helye van a költészetnek a magyar kultúra világában, napjainkban is.
Verseit írja szinte minden témakört kimerítve szívből, lélekből fakadóan, múzsáitól vezérelve. Nem törekszik a szabályosságra a sorok összehangolására, mégis minden szösszenete finom húrokat penget. Nincs baj a páros rímcsengőkkel a versszakok is hol négy sorban, hol háromban és több esetben összefüggően érett költő verseiként, tárulkoznak elém, az olvasó elé. Tavaszi ébredés c. verséből idézve: „Rügyek duzzadnak/tűző nappali fényben,/s válnak majd gyümölccsé/az ég kéklő tengerében.” Ezeket a sorokat olvasva egy hasonlataival jól bánó költő benyomását kelti bennem és érzem, hogy majd Önök is megkedvelik, megszeretik Laskodi költészetét. Alkotásaiban az évszakok mellett szépen ír a hazáról – nemzetről, de verseiben megjelennek a természet csodái, fái, virágai folyói. Színes érzelemvilággal, nagy élettapasztalattal rendelkező alkotó, és rendkívül gazdag élményvilág birtokosaként állítja glédába elénk szebbnél szebb verseit.
Kifinomult elegancia, rendkívül figyelemreméltó viszonyulás tapasztalható az általa megírt eseményekhez, egy- egy vers szereplőihez. Munkáiban szinte minden költészeti műfajt megjelenít. Így a kötetben megtalálhatjuk a szépirodalmi alkotások jellegzetes műnemébe sorolható lírát, epikát és természetesen a drámaiasságot is.
Élményben gazdagabb lettem egy nagyszerű költő szépversei által. Minden kedves olvasónak jó szívvel ajánlom, nem csak a könyvespolcára, hanem olvasásra is e könyvet."

Forrás: Holnap Magazin >>

Kapcsolódó linkek: