Vissza a nyitóoldalra

Hajdu György aranydiplomás, életműdíjas fotográfus

Budapesten született 1925-ben, elvált szülők gyermekeként. Az akkori törvények szerint a gyermekeket az édesapánál helyezték el. Zaklatott gyerekkora volt, sok helyen lakott - hol édesanyjánál, hol édesapjánál - és sok helyen járt iskolába. Végül négy polgárit végzett el és kitanulta a szabó szakmát. Majd édesanyja férjhez ment és Gyulára költöztek, ott érte el őket a zsidótörvény. 18 éves korában Gyulán gettóba került családjával, édesanyja és négy testvére Auschwitzban maradt, ez tönkretette az életét. A munkaszolgálatok hosszú sora következett, ahol mostoha körülmények között dolgozott. A háború alatt kilencszer szökött meg, majd kalandos úton Fertőrákosra került a kőbányába. A Fertő-tó osztrák oldalán egy árokban várta a jószerencsét. Az oroszok megérkezése után a fertőrákosi fogolytáborba került, ahol szabóként is dolgozhatott, és ennek köszönhette szabadulását is. Visszakerült Gyulára nevelőapjához, és mikor megtudta, hogy édesanyja és testvérei gázkamrába kerültek, idegösszeroppanást kapott. Felépülése után felkarolta a Kommunista Párt, munkát kapott és a gárda vezetője lett, tiszti iskolába ment és megnősült. 1952-ben a Vegyesipari Vállalatnál szabóként dolgozott, családjával két évig a Radarban laktak. Később a Radarban, a Petőfi Könyvtárban, a József Attila Könyvtárban dolgozott. Nagy igény volt az olvasásra, csinált könyvtárat a strandon, az Óvárosban, a Görbe utcában. Könyvtári munkásként 1955-ig dolgozott. Majd megkezdte a működését a Ruhagyár és meós, majd oktató lett. A háborúban szerzett betegsége miatt 1968-ban leszázalékolták és orvosi tanácsra kezdett fotózni. 43 éves korában vett először fényképezőgépet a kezébe és 1969-ben tagja lett a Dunaújvárosi Fotóklubnak. Javaslatára 1971-ben a klub felvette Rosti Pál nevét. 1971-ben már a klub szervező titkára, majd 1990-től 2009 tavaszáig a klub elnöke volt, ekkor lemondott a tisztségéről és kilépett a klubból. Elnöksége alatt az önkormányzat segítségével megalakította a Fotótörténeti Alapítványt Rosti Pál életének és munkásságának megismertetésére. Pálhalmán, a Rosti kastély előtt emlékkövet állítottak, majd több évi tárgyalás után helyet kaptak egy emlékszoba kialakítására. Kiadták szintén az önkormányzat segítségével Rosti Pál Fényképi Gyűjteményét hasonmás kiadásban. A város 50. évfordulójára elkészítették a Dunaújváros képekben című fotóalbumot. Az eltelt évek alatt a klub kétszer nyerte el a Kiváló Együttes címet, majd 2003-ban megkapta a város legnagyobb kulturális kitüntetését a Pro Cultura Intercisae díjat. Több mint száz kiállításon 250 fotóját fogadták el művészi alkotásnak, ezért 2001-ben megkapta a Magyar Fotóművészeti Alkotócsoportok Országos Szövetsége (MAFOSZ) aranydiplomáját és ugyanebben az évben harminc éves munkáját Életmű-díjjal jutalmazták. 8 évig volt a MAFOSZ egyik alelnöke és munkáját Orbán Balázs plakettel jutalmazták. Képei eljutottak a Szovjetunióba, Finnországba, Svájcba, Romániába, Spanyolországba. A Rosti Pál Fotóklubból való kilépése után megalapította a MAFOSZ fotóművészeti alkotók Szenior Csoportját. Őt választottak a csoport vezetőjének. Szerette Dunaújvárost, minden rokoni, baráti szál a városhoz fűzte. A fotózás volt a mindene. Sok viszontagságot átélt, folyamatosan tevékenykedő, optimista egyéniség volt. 2010. október 9-én hunyt el.

Díjak, kitüntetések:

2001 – MAFOSZ Aranydiploma
2001 – MAFOSZ Életmű-díj
2003 – Orbán Balázs emlékplakett
2003 – "Pro Cultura Intercisae" Díj (Rosti Pál Fotóklub)
2011 - "Pro Cultura Intercisae" Díj (posztumusz)

 

Forrás: Hajdu György honlapja >> és  Boór János: Arcok és értékek az acélvárosban >>

 

 

 

Kapcsolódó linkek: