Hidvégi Judit: Mit olvasnak a gyerekek?

1. sz. melléklet

A statisztika elkészítésének terve egybeesett a Gyakornoki Programban meghatározott feladattal, vagyis a Gyermekkönyvtár feladatainak, tevékenységének megismerésével:

„Mit olvasnak a gyerekek? A kölcsönzött/visszahozott könyvek elemzése október-november hónapban”

A statisztika elkészítéséhez azért választottuk ezt az időszakot, mert ekkor már elkezdődött az iskola, de még nincs félévi zárás, vagyis a tapasztalatok alapján ebben az időszakban többen veszik igénybe a könyvtár szolgáltatásait. A statisztika elkészítéséig csak empirikus benyomások voltak arról, hogy mit is szeretnek a gyerekek olvasni, így a statisztika elkészítésének két iránya volt. Egyrészt tartalmi megoszlás szerinti adatgyűjtést végeztünk, másrészt pedig kor szerint csoportosítottuk a kölcsönző gyerekeket.

A statisztika elkészítésének menete, módszere:

A statisztika elkészítésének menete a kölcsönzési pultnál kezdődött. A számítógépes kölcsönzés mellett külön rögzítésre került minden 14 év alatti gyermek adata (név, születési dátum: az 1995 előtt születettek) függetlenül attól, hogy esetleg a Felnőttkönyvtár állományából is kölcsönzött-e. Az adatokat akkor is lejegyezték, ha nem a gyerek, hanem például szülő, vagy testvér kölcsönzött az olvasójegyével. Tehát valahányszor egy gyerek vonalkódja használatba került (kölcsönzés, visszahozatal) rögzítették az adatait. A külön adatlapon való rögzítésre a mintavétel megkönnyítésének céljából volt szükség.

Az így megkapott névsorból minden másnap három adatlap került kitöltésre:

I. korcsoportok szerinti megoszlás:

0-6, 7-9, 10-14 évesek

II. a kölcsönzött könyvek tartalom szerinti megoszlása:

1. képeskönyv, leporelló: olyan könyv, amely túlnyomórészt képeket tartalmaz, egy-két mondatnyi szöveggel. pl.:Anna, Peti és Gergő, Márti és a...

2. mesekönyv: nagyobb részt szöveget tartalmaz, a cselekmény az életben is játszódhat. pl.: Grimm, népmesék, Pöttyös Panni stb.

3. kalandregény: kalózos, indiános, felfedezős stb.

4. fantasztikus történetek: utópisztikus történetek az űrben, a jövőben, elképzelt világokban. pl.: Jedi növendék stb.

5. történelmi regények

6. életrajzi regények

7. kötelező olvasmányok

8. lektűr: „könnyen” fogyasztható történetek, pl.:Mary és Kate Olsen, Thomas Brezina könyvei, Hanna Montana- sorozat.

9. egyéb: vers, dráma, színmű, vicc, szólás-mondás stb.

10. regény: amelyek a fenti kategóriába nem tartoznak bele

11. szakirodalom: ismeretterjesztő szakirodalom

III. Melyik korcsoport milyen tartalmú műveket olvasott

A statisztika elkészítésének célja az volt, hogy konkrét megfigyelés alapján meg tudjuk állapítani, hogy mit olvasnak a gyerekek. Így egy általános képet kaphatunk arról, hogy melyek azok a témák a szak-, és szépirodalomban, amelyek a leginkább érdeklik a gyermekeket. A statisztikákban csak a kölcsönzési alkalmakat rögzítettük, így a felmérés ideje alatt azt is megállapíthattuk, hogy a kölcsönzési alkalmakat hányan bonyolították le. Illetve az is kiderül, hogy melyik korosztály a legaktívabb a kölcsönzések tekintetében. Ez pedig az állománygyarapítás számára is iránymutató lehet.

Míg 2005-ben a Gyermekkönyvtárba beiratkozott olvasók száma 1878 fő volt, addig 2009-re ez a szám kicsivel több, mint 20%-al csökkent (1489 fő). 2005 októberében a beiratkozott olvasók 44.4%-a, 2009-ben 51.5 %-uk kölcsönzött a Gyermekkönyvtár állományából. 2005 novemberében 49.8%-uk, 2009-ben 51%-uk kölcsönzött.

A kölcsönzési alklamak számának alakulása (2005-2009. október-november)

Októberben és novemberben összesen 794 fő (14 év alatti) kölcsönzött, 1521 alkalommal.

Októberben: 761 kölcsönzési alkalom alatt összesen 1349 darab dokumentumot ( ebből 62 darab a Felnőttkönyvtár állományából: 19 szépirodalmi, 43 ismeretterjesztő mű) kölcsönöztek ki a a14 éven aluliak, összesen 448 fő (1 fő átlagosan 1,7 alkalommal kölcsönzött).

Novemberben a 760 kölcsönzési alkalom alatt összesen 956 darab dokumentumot ( ebből 27 darab a Felnőttkönyvtár állományából: 10 szépirodalmi, 17 ismeretterjesztő mű) kölcsönöztek ki a a14 éven aluliak, összesen 346 fő (1 fő átlagosan 2,2 alkalommal kölcsönzött).

Kölcsönzők száma (hónap/fő):

A vizsgált időszakban a legtöbbet kölcsönző gyermekek a 7-9 éves korosztályból kerültek ki. A két hónapban összesen 385 ( az összes kölcsönző 48.4%-a) ilyen korú gyerek vitt el könyvet a könyvtárból. Októberben 227-en, míg novemberben 158-an kölcsönöztek, novemberben 69 fővel kevesebb volt a korcsoportból a kölcsönző.

A második legtöbbször kölcsönző korosztály a 10-14 év közötti gyerekek. Ők összesen 327-en voltak. (41.1%) Októberben 177-en, novemberben 27 fővel kevesebben, 150-en vittek dokumentumot.

A legkevesebbet kölcsönzők a 0-6 éves korcsoportból származnak (a beiratkozott gyermekolvasók 8%-a tartozik ide) . Az összes kölcsönző gyermek 10.3%-át adják az ebbe a korosztályba tartozók. (82 fő). Októberben 44-en, novemberben 38-an, vagyis 6 fővel kevesebben kölcsönöztek.

 

Dokumentum kölcsönzés:

A két hónapban összesen 2305 darab dokumentumot kölcsönöztek. Októberben 1349, novemberben 956 darab könyvet vittek el összesen a Gyermek-,és a Felnőttkönyvtár állományból. Novemberben 393 darab könyvvel kevesebbet kölcsönöztek. Az összes kölcsönzés 3.7%-a (89 db.) a Felnőttkönyvtárból származik. Októberben 62 darabot, novemberben 27 darabot kölcsönöztek a felnőtt állományból.

A kikölcsönzött dokumentumok tartalmi megoszlása, korcsoportok szerint:

A legaktívabb korosztály a 7 – 9 évesek, ők kölcsönözték ki a legtöbb dokumentumot a vizsgált időszakban, ez a korosztály az amely az iskolai könyvtárhasználati órák keretében rendszeresen jön a könyvtárba és visz is ki könyvet. A már iskolába járó korosztályok szívesen kölcsönöznek ki ismeretterjesztő irodalmat, az alsósok és a felsősök által kikölcsönzött könyvek 32 illetve 35 %-a tartozott ebbe a csoportba.

Magasnak tűnik a hat év alattiak esetében a 18% ismeretterjesztő irodalom kikölcsönzése.

Ez abból adódik, hogy már az óvodások számára is készülnek képes, nagyon egyszerű tartalmú könyvek pl. fogápolásról (Radünz: Izgő-mozgó fogaim), Mit? Miért? Hogyan? Az élet számai című sorozatok, amelyek a „szakirodalomba” kerülnek.

A kikölcsönzött szépirodalom tartalom szerint megoszlása:

A 0- 6 éves korosztály életkorunknak teljesen megfelelő módon 80 %-ban mesét, képeskönyvet „olvasnak”. A képeskönyvek között ott találjuk a klasszikus mesék Walt Disney adaptációit, a Magyar népmesék sorozat tagjait vagy Thomas, a gőzmozdony történeteket.

A rövid történetek, mesék között legnépszerűbbek Bartos Erika művei, Marék Veronika könyvei stb. A nagyobbacskák már mesegyűjteményeket is kölcsönöznek pl. a 100 klasszikus mese.

A 7 – 9 éves korosztály legfiatalabb tagjai még ismerkednek a betűkkel, az olvasással, a nagyobbak már gyakorlottabbak. Az ő esetükben még 3%-kal megelőzi a regények (pl. Janikovszky Éva, Csukás István stb.) olvasását a mese, harmadik helyen pedig a képeskönyv áll. A következő legtöbbet olvasott kategória a lektűr (12,5 %) pl. Brezina: A vad focibanda, Geronimo-könyvek stb. Ha a nagyobb lélegzetű kölcsönzött könyvek (regény, lektűr, fantasztikus stb.) számát összeadjuk, akkor 46%-át adják a kölcsönzött szépirodalomnak., és ezen belül 27% a lektűrirodalom.

A 10 – 14 évesek már nem járnak iskolai foglalkozás keretében rendszeresen a könyvtárba. Talán ez is az egyik oka annak, hogy kevesebb könyvet kölcsönöztek, mint az alósok. (-152). Ők is olvasnak még képeskönyvet, mesekönyvet (esetleg kisebb testvérnek is viszik), bár a 26 % kicsit magas aránynak tűnik. A többi könyv a regények (mindenféle pl. fantasztikus, lektűr stb. együtt) körébe tartozott. Jellemzőnek mondható a lektűrirodalom kedveltsége, hiszen az elolvasott regények 40% -a ebbe a kategóriába tartozott.

A kikölcsönzött szépirodalmi művek tartalom szerinti megoszlásának összesített listája:

A kikölcsönzött ismeretterjesztő irodalom könyvtári részleg szerinti megoszlása:

A 101 -féle szakcsoportból a fenti 21 kivételével 8-nál kevesebb könyvet vittek ki, 45 csoportból pedig háromnál kevesebb dokumentumot kölcsönöztek. Pl. 1-1 könyvet vittek ki a 292, 608, 510, 540, 908 szakcsoportból. A fenti táblázatból is kiderül, hogy a legsűrűbben kölcsönzött könyvek a hobbiirodalomba (745, 371, 379, 646, 688, 689) és az ún. „állatos” (636,592. 590. 591, 560, 639) irodalomba tartoznak. Jellemző még a csillagászattal (520), a különböző járművekkel (629), és a környezettel (502) foglalkozó könyvek, ezek kölcsönzési darabszáma 17.

Minimális a kölcsönzési alkalma a 100-as, ( 2db. filozófiai-pszichológiai témájú könyvek) 000-ás (4 db. tudományos könyvek), a 200-as (4 db. vallási műfaj), 800-as (3 db. nyelv és irodalom), valamint a 900-as, ( 9 db. a történettudománnyal foglalkozó könyvek)

(A szakirodalom teljes bontásban l. 1. melléklet)

A szépirodalmi művek közül a legtöbbször a mesekönyveket, képeskönyveket kölcsönözték (összesen 702 darabot), az összes kölcsönzés 34,4 %-át adják ezek a könyvek. A legtöbb mesekönyvet a 7-9 évesek kölcsönözték. (206db.)

Az összes kölcsönzés 13.2%-a ( 270 darab), a lektűrirodalomból került ki, melyből 170 darabot kölcsönzött a 10-14 éves korcsoport.

Az október-november hónapokat összehasonlítva (kölcsönzők száma, és a kivitt dokumentumok alapján) kiderül, hogy október hónapban - mind a kölcsönzők számát, mind pedig az elvitt dokumentum mennyiséget figyelembe véve- a 14 év alatti gyerekek 102 fővel többen kölcsönöztek, valamint 393 darab könyvel többet is vittek el az állományból.

A statisztika összesítése után elmondható, hogy a gyermekkönyvtár állományából való kölcsönzést leginkább a 7-9 éves korosztály, az alsósok veszi igénybe. Ők azok akik a legtöbbször, és egyben a legtöbb könyvet is kölcsönzik. A legtöbbet kölcsönzött könyvek a szépirodalmi művek, de jelentős 30%-nál magasabb az ismeretterjesztő irodalom kölcsönzése is. Meglepően alacsony a kötelező irodalom kölcsönzése, összesen a két hónap alatt 25 darabot vittek el.

Javaslat: A következő év tavaszi vagy őszi időszakában érdemes lenne egy részletesebb vizsgálatot is készíteni a 10-14 éves korosztály (felsőtagozatosok) olvasmányairól, olvasási szokásairól, és/vagy konkrétan arról, hogy milyen könyveket kölcsönöznek a Felnőttkönyvtárból.