Kiss Gellért: A hősies cinege
A hősies cinege
Kis cinege fel s alá
röpköd a ház ablakán.
Berepül a házba,
eltörik a szárnya.
Harsog, mint a harsona
S belép egy marcona.
De nem is marcona,
hanem ember
hétmérföldes testtel.
Felveszi oly gyengéden,
mint a levelet reptében.
A lány kíváncsian nézi,
a cinege szeretetét érzi.
Spenótos tálat tesz elé
s a cinege szomorún fordul felé.
-Megenném én boldogan,
de otthonom romokban.
-Mi a baj cinege?
szólal meg Cilike.
-Otthonomat lerombolta egy róka,
kalandozásunk hiába volna.
De ekkor lépett be egy postás,
hétmérföldes csizmás.
-Fontos táviratot hoztam,
olvassátok nyomban!
Segíts rajtam kérlek!
Meghálálom tényleg.
Siess hozzám nyomba’,
mert fuldoklom a tóba’!
Aláírás: Róka
-Ég veled cinege!- integetett Cilike.
Amint a cinege megérkezett egy fészekbe,
csíkos csónakot épített belőle.
Így szelte át a tavat
néhány óra leforgása alatt.
Gyorsan rohant oda,
hogy él-e még a róka?
A róka, mint valami robot,
oly darabosan mozog.
A torkán akadt egy halszálka,
mint valami hajszálka.
A róka száját kitátva
a cinege segítségét várta.
Beröppent a szájába,
csőrével a szálkát kihalászta.
-Jó tett helyébe jót várj!
Cserébe ígérem,
otthonodat újra felépítem.
Így lett a veszélyből móka,
barátságot kötött a cinege meg a róka.
Kiss Gellért, 12 éves
