Lauren Oliver: Delírium

„Nincs halálosabb kór a szerelemnél” - olvasható a könyv elején. Mielőtt bárki arra gondolna, hogy ismét egy tinédzser korosztályt megpályázó, elképesztően romantikus szerelmes sztorit dobott piacra a könyvipar, megnyugtatom, ilyenről szó sincs. Sem vámpírokról, vérfarkasokról, bukott angyalokról vagy akármilyen természetfeletti erőket birtokló lényekről szó sem esik a történet folyamán.
De kezdjük az elején. Megismerünk egy teljesen, talán főszereplőnek túlságosan is átlagos, tizennyolcadik életévét betöltő tinédzser lányt. Lana tiszteli a rendszert, kész feláldozni jövőjét, álmait, csak hogy „normális” maradjon, tehát szerelemtől, delíriumtól mentes életet éljen. Hogy megértsük, ez miért is olyan normális, ismernünk kell ennek a negatív utópiának a lényegét.

Számunkra a demokrácia fészkének ismert Amerikai Egyesült Államokban járunk, viszont az élet messze nem olyan szabad, mint gondolnánk. Az embereket „kikezelik” a betegségnek nyilvánított szerelemből, hogy ezután kis üres bábuként éljék előre megszabott, tökéletes életüket. Viszont ebben mi lenne olyan rossz? Hiszen nincs háború, nincsenek veszekedések, nincs csalódás, ingerültség, esetleg lopás vagy gyilkosság. A társadalom kezelhető, mondhatni tagjait „kenyérre lehet kenni”. Akik menekülni akarnak, azoknak ez a hely tökéletes búvóhely, viszont akik meg mernek szólalni, szeretnének örülni, szeretni, élni – maga a pokol.

Lana a menekülők, ezzel szemben barátnője, Hana a lázadók táborát erősíti. A diktatúra nem olyan erős, hogy azok, akik élni szeretnének, mielőtt képletesen meghalnának, meg ne találják a kiskapukat. Illegális bulik, zenék és olvasmányok tömkelegéhez tudnak hozzájutni.
De mivel nem egy George Orwell könyvben járunk, nem csak sötét társadalmi problémákból áll ez a regény.
Maga Lana is áldozatául látszik esni a delíriumnak, ezalatt azonban lassan felnyílik a szeme, rájön, hogy a tökéletesnek szánt jövőkép, messze nem olyan jó, mint amilyennek látszik. Végül Lana története nyitva marad, hiszen nem egy könyvről, hanem egy trilógiáról van szó, és megéri elolvasni a folytatást is...