George Orwell: Állatfarm

Egy angol major a helyszín. De amit az állatok ott véghezvisznek, az közel sem hétköznapi. A farmon rájönnek az állatok arra, hogy az ember kizsákmányolja őket és az ő ,,hatalmuk” alá vannak rendelve. Egy gyűlésen a pajtában Őrnagy, a rangidős sertés világosítja fel a többi állatot a valóságról és közelgő haláláról. Halála után a két vezéregyéniségű sertés veszi át a szerepét, Hógolyó és Napóleon. Ők ketten eszelik ki azt a tervet, miszerint elüldözik a gazdát, Mr. Jonest. Ez sikerül is nekik. A gazdaságot ezután sikerül nekik tovább vinniük: termesztenek gabonát, ezáltal eltartják magukat, ami boldogsággal tölti el őket. Az állatok felírják a ,,mottójukat”/jelmondataikat a pajta falára. De idővel ezek a jelmondatok mindig átírásra kerülnek a disznók kénye kedve szerint. A többi állatot elnyomják az igazságtalan intézkedéseikkel. A farmon szeretnék, ha lenne áram, ezért egy malmot szeretnének építeni, ami termeli az áramot. Ez közel sem lesz annyira egyszerű, mint az gondolták. Hógolyó észrevétlenül megváltoztatja az Őrnagy szabályait, ami igazán érdekes végkifejlettel fog járni. Bátran állíthatom, hogy George Orwell a 20. század egyik legnagyobb koponyája volt.

,,Az Ember az egyetlen élőlény, aki fogyaszt, anélkül, hogy termelne. Nem tud tejet adni, nem tud tojást tojni, gyönge ahhoz, hogy húzza az ekét,és nem elég gyors ahhoz, hogy meg tudja fogni a nyulat. Mégis ő az állatok ura.”