Nagy Zsanett: Mesteri terv

Mesteri terv

 

Itt a tavasz jó idő van,

szól a madár halkan.

János bácsi szorgoskodik,

boldogságtól majd ki csattan.

Fazekasként végzi dolgát,

gömbölyíti az agyagot.

Sok szép dolgot készít vele,

Julis szerint kacatot.

 

Az asszonynak rossz a kedve,

savanyú, mint a citrom.

Ura megszomjazik,

-Miből kéne innom?

Gondolkodik, mi legyen,

-Ó egy palack lesz a mindenem.

Megtervezte fejben, s így szólt,

-Büszke lesz rám az én hitvesem.

 

Rettentő nagy sebbel, lobbal neki is állt,

nem hallatta hangját, erősen csak szuszogott.

Felesége rosszallóan nézte,

szemével csak hunyorgott.

Mikor kész lett a mű,

zsebéből elővette gyufáját.

Begyújtotta kemencéjét,

s csodálta tovább munkáját.

 

Háza elé érkezett egy lovas szekér,

jöttek a sok vázáért s cserépért mit készített.

Egy gazdag uraság megvette mindent,

János szíve csak úgy szaporán lüktetett.

Hisz erre várt nagyon rég,

hogy szerelmének vehessen egy hárfát.

El is vitték mindet gyorsan,

Julis röptébe nyújtotta is a sok számlát.

 

A házigazda felnézett rá, oly szomorú lett,

s úgy omlott össze terve, mint a kártyavár.

Másnap reggel el is indult befizetni őket,

de előtte elment a piacra, ha már arra járt.

Látott állatokat és sok szép ruhát,

majd meglátott egy hárfát, mit egy kisgyerek szuggerált.

Felcsillant szeme, arra vette az irányt,

több se kellett neki meg vette, ha már éppen rátalált.

 

Boldogan örvendezve haza ért,

feleségét ki hívta a verandára.

Julis megszólal mérgesen,

na és a gáz és villanyszámla?

-Egyet se félj, asszony megoldom,

elkészült a remekmű, tudod a palackom.

Abból gyártok sokat bizony,

így leszünk gazdagok drága angyalom.

 

Nagy Zsanett, 34 éves