Anne Lise Marstrand-Jorgensen: Hildegard 1.

„Le kell írnod, amit hallok, és le kell rajzolnod, amit látok.”

 

A keresztény szentek extázisnak, az iszlám bölcsei ébredésnek, a zsidó kabbalisták misztikus felismerésnek, Buddha követői megvilágosodásnak nevezik azt az állapotot, melyet a könyv főszereplője hol áldásnak, hol tehernek érez.

Az 1098. július 2-án a Német-Római császárság bernheimi uradalmán megszületett kislány egész életében Fénynek, Eleven Fénynek nevezte azt, ami vagy aki ebben a csodás állapotban meglátogatta őt.

Hildegard életéről kevés írásos dokumentum maradt fenn. Anne Lise Marstrand-Jorgensen könyvében elsősorban képzeletére hagyatkozva írja le egy különös adottságokkal rendelkező nő életét a középkor világában. Filmszerűen pergő képek rajzolják elénk a kisgyermek félelmét a látomások megjelenésekor, az édesanya aggodalmát, a környezet értetlenségét, Hildegard gondolatait, életútját.

Mi történik Hildegarddal? Ki az, aki hatalmában tartja? Az Úrtól érkeznek a víziók vagy csak a Sátán játszik a gyermekkel?

Hildegard lassan megismeri és felismeri képességeit. Titkokat, összefüggéseket vél látni, megérteni. Azonban hosszú ideig nem tudja, hogy a külvilágnak is elmondhatja-e felfedezéseit. A középkor világában nem egyszerű erről döntést hozni. Hildegardot korán kolostorba küldik szülei, ahol feljebbvalói is titoktartásra kötelezik.

Anne Lise Marstrand-Jorgensen regénye egy olyan nő útjáról szól, aki - ha gyötrelmek árán is - végül is elfogadja küldetését. Hildgard von Bingen úgy dönt, minden leír és a legfőbb egyházi méltóságokra bízza a döntést, hogy megismerheti-e az egész világ látomásait? Vajon jól döntött?

az ajánlást készítette: Katona Zsuzsa