Apponyi Albert: Emlékirataim

„A beszéd ne legyen túl hosszú, a kezdő szónok szerénysége rövidségben nyilvánuljon meg..., de semmiképp se szerénységi frázisokban, mentegetőzésben, amelyek unalmasak is, és amelyeket nem is tekintenek őszintéknek. Ha van mondanivalód, jogod van azt elmondani, ha nincs, ne mentegetőzzél, hanem hallgass.”
 

Apponyi Albert a 20. század eleji magyar politika meghatározó alakja és nemzetközileg is elismert közéleti személyiség volt. Ő vezette a trianoni békedelegációt. 1911 és 1932 között ötször jelölték Nobel Díjra. 1933-ban 86 évesen hunyt el Genfben.

A kortársak a „Legnagyobb élő magyar„ névvel illeték. 85. születésnapja alkalmából, 1931. május 28-án a képviselőház elnöke Almásy László javaslatára, a parlament egyhangú döntése alapján, kérték fel emlékiratainak megírására.
 

Apponyi Albert munkája a magyar emlékirat-irodalom kiemelkedő remekműve először lát napvilágot teljes egészében. Az első 1922-ben Emlékirataim. Ötven év. Ifjúkorom – Huszonöt év az ellenzékben és a második 1934-ben Emlékirataim címmel megjelent műveit most egy modern kiadásban veheti kezébe az olvasó. Közel száz évvel az első kötet megjelenése után a kiadó munkatársai úgy gondolták, hogy minél szélesebb kör számára elérhetővé tegyék ezt az értékes emlékiratot.
 

Leghíresebb beszéde, az 1920. január 16-án Trianonban elhangzott béke expozíciója volt.

„Nézetem szerint a békeszerződés nem veszi eléggé figyelembe Magyarország különleges helyzetét. Magyarország két forradalmat, a bolsevizmus négy hónapos dühöngését és több hónapos román megszállást kellett átélnie. Ilyen körülmények között lehetetlen, hogy a szerződés által tervbe vett pénzügyi és gazdasági határozatokat végre tudjuk hajtani. Ha a győztes hatalmak polgárai által részünkre folyósított hitelek a béke aláírásának pillanatában – amint ezt a javaslat mondja- felmondhatók lesznek, ez fizetőképtelenséget, a csődöt jelenti, amelynek visszahatását, kétségkívül a győztes hatalmak is éreznék. Elismerem, hogy sok hitelezőnk van az Önök országaiban. A hitelek visszafizethetők lesznek, ha erre nekünk időt engedélyeznek, de nem lesznek visszafizethetők, ha azonnal követelik tőlünk....”

az ajánlást készítette: Farkas Petra