Charity Norman: A lányunk férje

"A megbocsátást ő sem tartotta semmire, egészen addig, míg el nem követte a megbocsáthatatlant.”

„Elképzeltem, hogy nem lesz, aki felébressze Hannah-t és Pápit, és nem lesz kinek jóéjt-puszit adniuk. Elképzeltem, ahogy vacsoráznak. Csak ők ketten. Csendben. Szomorúan. Magukban.

Elképzeltem, hogy egy igazi apa mellett növök fel. Az apám mellett. Elképzeltem, hogy ebben az almafás házban élünk, vele, aki gondot visel ránk, és ott van, ha valami bajunk esik. Akkor nem kellene Theo és Ben miatt aggódnom többé, mert Apura hárulnának a gondjaik.

És mindeközben Leonard Cohen énekelte a Hallelujah-t és Apu ökle Mama arcába vágott, és Mama a földre esett, és jött az a végső, reccsenő hang.”

(részlet)

A lányunk férje – Joseph – egy véletlenül gyilkossá vált férfi, aki hirtelen felindulásból megölte imádott feleségét, három gyermekük szeme láttára. A történet ezzel a tragikus eseménnyel kezdődik, majd néhány évvel később folytatódik, mikor is a megtört apát jó magaviselete miatt kiengedik a börtönből, azzal a megkötéssel, hogy nem mehet gyermekei közelébe, akiket bebörtönzése után nagyszüleik neveltek.

A férfi azonban nem bírja tovább a távolságot, és mindent kockára téve, először titokban, majd jogi eszközöket is igénybe véve megindítja harcát gyermekei láthatásáért, de legfőképpen azok megbocsátásáért.

Azt, hogy miképpen lehet megbocsátani a megbocsáthatatlant az író több szempontból is körbejárja. Megismerhetjük Scarlet – a legnagyobb gyermek –, Hanna – az anya édesanyja – valamint maga Joseph szemszögéből a történteket, lelki vívódásaikat.

Egy felkavaró és elgondolkodtató regény a szeretetről, a család fontosságáról, és a megbocsátás erejéről.

az ajánlást készítette: Bazsérné Hidvégi Judit