Nádas Péter: Az élet sója

„ A lefölözött só, a fleur du sel, a legdrágább, a legkeresettebb étkezési sók közé tartozik.”

 

Nádas Péter karcsú esszékötete egy „sójáról híres városka” történelmét idézi a mai városkép, épületek, harangok keletkezéséről, a múlt történéseiről mesélve.

Akár egy útikönyvet is tarthatnánk a kezünkben a pontos adatokat, métereket és kilogrammokat felsorolása olvastán, ám végül mégis odakanyarodunk, hogy pl. a harangöntéshez mindenféle szakmai tudás és fortély mellett bizony valamiféle isteni szikra, hit, tehetség is kell. Ez az, ami megvolt Boriszkában Tarkovszkij Andrej Rubljov című filmjének tizenéves suhancában, aki egyedül vállalkozott a háború után a beolvasztott harang helyett újat készíteni. Enélkül a belső elhivatottság, hit nélkül bizony nem tudnak szépen, „pászentosan” szólni a harangok sehol a világon. A városka dómjának tíznél több harangja egyedi hangon ad hírt ma is az eseményekről.

A dóm nem csak harangjai okán érdekes, hanem azért is, mert református templomként is megőrizte a templom díszítéseit, szobrait, belső világát.

Kiket és milyen alkalomból hívott a harangszó? Kik éltek ebben a „sójáról híres városkában”? Miért kerülhette el a templomot a vallási ellentétek pusztítása? Az egyes emberekről nem sokat tudunk meg a kötetből, annál többet egy polgárosodó, öntudatos közösség kialakulásának okairól.

„Mert akadnak korszakok, amikor a maga helyét és formáját minden szépen megtalálja, míg bőségben jönnek aztán más korszakok, amikor semmi nem pászentos többé semmivel, senki és senkivel nem tud megegyezni semmiben, hanem mindenki körkörösen védekezik és mindenkit körkörösen leharcol, és a dolgok pászentosságának elvével a kutya sem foglalkozik. Legfeljebb abban mutatkozik meg a pászentosság bizonyos tartaléka, hogy bármilyen ellentétes eszmékre hivatkoznak is, együtt égetik fel a termést ígérő földeket, együtt rabolják ki a magtárakat, a kincstárakat, együtt pusztítják el azt a várost, ahol élniük kéne. A jogos kérdésre, hogy akkor ez miként van, én ugyan nem tudok válaszolni. Annyit tudok elmondani, amennyinek valamennyire utánajártam.”

A Jelenkor Kiadó gondozásában megjelent kötetben Nádas Péter világos, tiszta ívű prózájának méltó párjai Forgách András archaizáló, míves rajzai.

az ajánlást készítette: Katona Zsuzsa