Oyinkan Braithwaite: Hugicám, a sorozatgyilkos

„Ayoola e szavakkal rendel oda: Korede, megöltem. Pedig bíztam benne, hogy soha többé nem hallom azt a szót.”

Korede immáron harmadik alkalommal találja magát abban a helyzetben, hogy kishúga után kell takarítania, hogy eltüntesse a gyilkosságra utaló nyomokat. Ayoola ugyanis ismét eltett egy férfit láb alól. Önvédelemből, ahogy eddig is. Állítólag.

A férfiakat habzsoló, szépséges Ayoola következő partnerének Tade-et, nővére kollégáját – s egyben titkos szerelmét – szemelte ki. A húga árnyékában élő Korede azonban nem szeretné megvárni, hogy ezúttal is elfajuljanak a dolgok. Késő már a rendőrséget értesíteni? Szerelmét látná inkább holtan vagy húgát rács mögött? Mennyiben változnak meg a dolgok, ha a gyilkosságok hátteréről egy harmadik fél is tudomást szerez? Korede-nek minél hamarabb döntenie és cselekednie kell…

A könyv rövid, könnyen olvasható fejezeteit nem az akciódús cselekmények töltik meg, sokkal inkább a mély, lélektani tartalom dominál bennük. Testvéri szeretet, családi kötelék, szerelem, megrázó gyermekkor és sérelmek mind felszínre kerülnek, felkavarják és elgondolkodtatják az olvasót.

A történet az afrikai Lagosban játszódik betekintést engedve a nigériai mindennapok és a társadalom szerkezetébe. A hely szellemét az öltözködés, a jellegzetes helyi ételek és a nigériai szavak teremtik meg. Mindemellett fontos témák is terítékre kerülnek: megmutatkozik a harmadik világbeli nők helyzete, a patriarchális, tekintélyelvű társadalmi berendezkedés, valamint a korrupció.

A nigériai írónő maga is Lagosban született, de az Egyesült Királyságban tanult kreatív írást és jogot. Első regénye, a Hugicám, a sorozatgyilkos a Booker-díj 2019 döntőse.

„- Mi bajod van neked? Mikor hagyod végre abba?!
- Mit?
- Ayoola, ha nem küldöd el ezt az embert a dolgára, esküszöm, hogy…
- Hogy mit csinálsz? – Hugicám fölszegi az állát, és rám mered.

Én pedig nem csinálok semmit. Pedig szívem szerint megfenyegetném, hogy ha nem hallgat rám, akkor ez egyszer, kivételesen, viselheti majd a tettei következményeit egyedül. Legszívesebben üvöltenék, rikácsolnék vele, de tudom, hogy falra hányt borsó lenne az egész.”

az ajánlást készítette: Kurunczi-Csáfordi Annamária