Valachi Anna: „A nő számomra rejtély": József Attila asszonyai

„szeressetek szilajon, hessentsétek el nagy bajom”

A szerző életrajzi regényként is olvasható könyvében időrendi sorrendben tekinti át József Attila életében meghatározó szerepet játszó nőket: kezdve a családdal, az első hódítással, majd a „pótanyai oltalmazókról”, „felnőttkori anyahelyettesekről”, „mások asszonyairól”, illetve a költő útját egyengető többi hölgyről olvashatunk. Múzsái sokfélék voltak: analitikus, fogorvosnő, festőnő, ám egyikük sem szánta rá magát, hogy életét összekösse vele.

A tankönyvekből ismert statikus életrajz helyett egy folyton alakuló kapcsolatrendszert láthatunk József Attila számos közismert és kevésbé ismert kortársa felvonultatásával. A könyv szemléletesen mutatja be, hogy tudásunk a költő törékeny emberi kapcsolatairól nem „csak úgy” van, hanem ellentmondásos forrásokkal, megbízhatatlan vagy tudatosan ferdítő, egymást befeketíteni és önmaguk szerepét megszépíteni kívánó szemtanúk emlékezéseivel kell elboldogulnunk.

A könyvben olvasmányos stílusban követhetjük nyomon a költő identitásválságait és otthonteremtési kudarcait, miközben a számtalan visszaemlékezésből egy szeretetet és otthont kereső ember ismerős képe bontakozik ki előttünk.

Részlet Kunvári Bella visszaemlékezéséből:

„Sétáltunk az esőben és nagyon szerettem, mikor verset recitált. Azt nem lehetett szavalásnak mondani, mert mindig egyhúrú hangszer volt. Nem változtatta, nem színezte, de azon az egy hangon minden szónak minden mélységét kiadta. Nem is tudom máshoz hasonlítani, mint Bartók Béla zongorajátékához. Minden hangja kiadta a jelentésnek a teljes hátterét, és ugyanakkor a helyi értékét is… Emlékszem egy délelőttre, a Ráday utcában esett az eső, rám nézett, és olyan furcsán fölismerve az érzését és nem értve mondta: a bőrödbe szeretnék bújni."

(az ajánlást készítette: Molnár Csaba)