Műelemzések adatbázis gyűjtőköre, az adatfelvitel rendje

Műelemzések (adatbázis)

Az adatbázisban szereplő tanulmányok irodalmi, film- és színházművészeti jellegűek.

Történet

Adatbázis-építés kezdete: 1994.

Recenzió-adatbázisunk 1994 óta már kétszer megújult, azaz a harmadik verziónál tartunk.

Első verzió. Készítette Éger Jenő, 1994.

Az első (legkezdetlegesebb) adatbázis-szerkezetre készült felviteli szabályzat, 1997-ben.

Második verzió. Készítette Németh István, 2004. szeptember.

„Javítottunk” a tárgyszavak rendszerén: pl. kezdetben szerzői tárgyszó a szerző vezetékneve volt, szükség esetén a keresztnevet is megadtuk ugyan, de újabb tárgyszóként. Címtárgyszó az elemzett mű címének első szava kisbetűvel…

Legszembetűnőbb változás a felvitt elemek rövidítéseinek megszüntetése volt címek, források, szerzők, tárgyszavak tekintetében egyaránt.

Innentől kezdve forráslistákkal dolgoztunk: folyóirat-lista; tanulmánykötet-lista. A listákba minden olyan folyóirat ill. kötet belekerült, amelyből akár egyetlen tanulmányt is felvettünk. Régen egyedi forrásként kerültek be a tanulmánykötetek (*könyv*), automatikus konverziót ebben az esetben nem tudtunk alkalmazni, így igen sokáig elhúzódott a tanulmánykötetek tételeinek konverziója.

Harmadik verzió. Készítette Csicsova Ferenc (DDS), 2009. május.

Külsőleg a 2008-ban megújított könyvtári honlapunk arculatát, design-ját követve módosult az adatbázisok lekérdező felülete.

A tartalmi, szerkezeti átalakítás alapelveinek kialakításánál figyelembe vettük a 2007-ben végzett honlapelemzés eredményeképpen felderített hibákat illetve használói bizonytalanságokat, valamint az adatbázisokkal (Műelemzések, Helytörténet) szembeni új igényeket.

Felhasználóbarát változások:

  • olvasó számára érthetőbb, egyértelmű elnevezések (pl.recenzió-adatbázis helyett: „Műelemzések”; cím helyett: „tanulmány címe” stb.)

  • súgó

  • a találatok egy gombbal on-line elérhető dokumentumokra való szűkítése („csak internetes források”)

  • bármely (nem listából indított, szabadon beírt) keresési feltételnél (cím, szerző, tárgyszó) működő töredék-funkció

  • találati lista szabadon szerkeszthető, egyéni profilú listák létrehozása vált lehetővé (mezőválasztás, rekordkijelölés)

  • könyveknél státuszadatok (katalógusba való átlépéssel) azonnal kideríthetőek

Gyűjtőkör

Tematikusan

irodalomelméleti, irodalomtörténeti, alkotás és befogadáslélektani, irodalom-, művészetszociológiai, esztétikai, film- színházművészeti és e területekkel összefüggő, valamint alkotókkal, konkrét művekkel foglalkozó elemzéseket, tanulmányokat, cikkeket „gyűjtünk”, tárunk fel.

Feldolgozás mélysége

A témakörön belül a középiskolás, felsőoktatási alap- és mesterképzés, valamint a szakirányú tanfolyamok, képzések anyagához próbálunk további szakirodalmat biztosítani. Tartalmi szűrés: műismertetéseket nem veszünk fel az adatbázisba, kritikai, elemző-értelmező tanulmányok adják az adatbázis zömét.

Feldolgozás köre

Az adatbázis építésének kezdetekor a könyvtár állományára alapozott feltáró-feldolgozó munkát tűztük ki célul.

Tanulmánykötetek:

a feldolgozás alapbázisát az állomány irodalomtörténeti, irodalomelméleti, film- és színházművészeti tanulmánykötetei;

egyéb „szóródó” területek (filozófia, esztétika, pszichológia, művészet) tanulmányköteteinek irodalomelméleti, színház- és filmművészeti tanulmányai, konkrét művekről szóló tanulmányok, kritikák, elemzések, esszék alkotják.

Monográfiák:

személyi monográfiák csak abban az esetben kerülnek feldolgozásra, ha egyes fejezetei konkrét művek elemzésével foglalkoznak;

Perkiodikumok:

a könyvtár állományában aktuálisan meglévő irodalmi, filmművészeti, kulturális folyóiratok, szemlék tanulmányai, recenziói (rendszeresen figyelt folyóiratok)

egyéb „szóródó” folyóiratok gyűjtőkörbe illeszthető cikkei (évente átnézett folyóiratok)

  1. sz. melléklet: MŰELEMZÉSEK. Folyóirat-lista, 2009.)

elektronikus folyóiratok (Filmkultúra)

egyéb forrásból bekerülő tételek (hivatkozások, másodmegjelenések)

Fénymásolatok:

selejtezésre kerülő folyóiratok fontosabb cikkeit – amennyiben nincs egyéb elérhetőségük, sem tanulmánykötetben, sem online nem hozzáférhetőek – fénymásolatként őrizzük meg

Elektronikus források:

Offline:

a könyvtár állományában meglévő irodalmi, filmművészeti adatbázisokban fellelhető elemzések, tanulmányok;

Online:

a teljes szövegű, interneten keresztül elérhető forrásokat elsősorban az általunk feldolgozott (ritkább esteben) tanulmánykötetek (gyakrabban) folyóiratok, ill. folyóiratcikkek on-line elérhető változatai adják.

egyéb interneten keresztül elérhető forrást „ellenőrzött” helyekről veszünk fel, adatbázisok (pl. KIA, EMIR, Írólap); online folyóiratok (Filmkultúra), kézikönyvek (Villanyspenót); bibliográfiák, irodalomjegyzékek átvett, ellenőrzött tételei.

Adatfelvitel

Adminisztrációs felület

„Elem hozzáadása” menüpont

Cím: a tanulmány címe (kötelezően kitöltendő mező)

URL cím: elektronikus források, vagy elektronikusan is elérhető cikkek, tanulmányok közvetlen elérést biztosító URL-címe „beillesztve” (copy) „Megnéz” funkció – ellenőrzést szolgálja4

Leírás: konkrét személy vagy mű estén - szerző (alkotó), mű címe;

egyéb tájékoztató megjegyzések: verselemzés, összehasonlító elemzés, elemzés általános iskolások számára, esszé, interjú, kritika stb.;

filmeknél - egyszerűsített filmográfia: cím / rendező, író, esetleg a mű címe (irodalmi alapanyag esetén), nemzet, év;

egyéb esetekben rövid témamegjelölés, annotáció (kötelezően kitöltendő mező, x karakter)

Megjegyzés: ritkán használt mező, forrásadatok kiegészítésére használtuk, használjuk: régen - olvasóterem, állományból törölve, fénymásolatban stb., jelenleg nagyobb PDF-állományok oldalszámmal való ellátása, könyvjelző-funkció.

A következő három listát alkotó mező Szerzők, Kulcsszavak, Források.

Szerzők: a tanulmány szerzője. Felvitelnél (és keresésnél is) a vakon beírt szöveg a lista megfelelő helyére ugrik, amennyiben a szerző szerepel a listában, innen választjuk ki, ha nem, „Új szerző hozzáadása” történik. Szerző – leírás – megjegyzés menüpontokat ajánl fel a rendszer. A műelemzés adatbázisban a szerző nevét töltjük ki.

Kulcsszavak: legfontosabb elem: a keresés általában egy, de inkább több - Boole-operátorral megfelelően összekapcsolt – tárgyszó alapján történik.

A tárgyszavak nyelvtani formájukat tekintve főnevek - köznevek és tulajdonnevek.

Konkrét szerzőkről, művekről szóló tanulmányok esetén a tárgyszavak tulajdonnevek:

Címtárgyszó:

  • művek (versek, regények, elbeszélések, filmek, színházi előadások; folyóiratok) pontos címe, címváltozata

Névtárgyszó:

  • író, költő, filozófus, esztéta, irodalmár, rendező neve, álneve - egységesített névalak a szaklexikonok által használt forma;

  • irodalmi társaságok, színházak, társulatok, földrajzi nevek stb.

Egyéb tárgyszó:

(köznevek)

Az adatbázis tematikájából adódóan az irodalom, irodalomelmélet, -történet, film- színházművészet speciális szavai, szakszavai alkotják az egyéb tárgyszavak gyakrabban használt és nagyobb hányadát (törekedve arra, hogy a legmegfelelőbb, legelterjedtebb formát használjuk). Főbb fajtái:

  • műnem, műfaj (próza, költészet, regény, novella, sci-fi, dokumentumfilm, animáció..)

  • irodalmi-művészeti korszakok, irányzatok (romantika, posztmodern…)

  • művészi ábrázolás eszközei (szimbólum, allegória, hasonlat…)

  • motívumok (halálmotívum, anya-gyermek motívum…)

  • egyéb (gyermekirodalom, recepció, műfordítás, filmográfia…) stb.

A tanulmányok témájának vagy tárgyalásmódjának pontosabb megragadására szolgál a segéd-tárgyszavak rendszere, pl.

  • korszak, idő, dátum (századvég, 1960, 1945-1948, 1960-as évek stb.)

  • nemzetek (magyar irodalom, amerikai irodalom, dán film)

  • tudományágak, irányzatok (filozófia, etika, pszichoanalízis, marxizmus, feminizmus…)

  • gyakran használt speciális kifejezések (alterego, tükör, önreflexió stb.)

Bármilyen hétköznapi közszó lehet kulcsszó. Ezek az „általános” tárgyszavak (pl. szerelem, betegség, istenkép stb.) összekapcsolva konkrétabb „irodalmi” tárgyszavakkal (szerző, műfaj, korszak stb) cikkek, tanulmányok témájának pontosabb meghatározására alkalmasak.

A „kulcsszavak” ugyanúgy, ahogyan a szerzők, vagy a források, listát alkotnak. Felvitelnél (és lekérdezésnél is) a listából választott kulcsszavakkal dolgozunk; ennek hiányában „Új kulcsszó” menüponttal új tárgyszavakat lehet felvenni. Előzetesen a szinonímák ellenőrzése történik, majd amennyiben a keresés eredménytelen, felvisszük a kívánt új tárgyszót. A felvitel formája: Új kulcsszó – tárgyszó (megnevezés); Leírás – kitöltendő: ha a tárgyszó konkrét (és egyedi) műcím, akkor a leírásban megjelöljük a szerzőt (írót vagy rendezőt) és esetleg a műfajt (X.Y. verse, drámája; dokumentumfilmje stb.); egyéb esetekben csak akkor töltjük ki, ha az értelmezéshez feltétlenül szükséges.

Források: „Forráskapcsolat hozzáadása” első lépés: legördülő menüből kiválasztjuk a „Forrás típus”-át (Könyv, Folyóirat, Internet, Elektronikus források, Fénymásolat, Film, Hangfelvétel, Média). A Műelemzések adatbázisban jelenleg a Könyv, Folyóirat, Elektronikus források, Fénymásolat típusokat használjuk. (Internetes források helyett az új rendszerben a közvetlen elérésű linkelt funkció (URL-cím) működik.)

Kiválasztva a megfelelő típust, a rendszer listát ad, amelyből választani lehet.

„Forrás hozzáadása” – legtöbbször könyv-forrás felvitele történik (Folyóiratoknál, fénymásolatoknál többnyire fix listákból dolgozunk.)

Az új rendszerben sem sikerült megoldani az integrált rendszerek praktikus megoldását az egy adatfelvitel többszöri felhasználhatóságára. Adattranszfer nincs a katalógus és az adatbázisok között, az átlépési lehetőség azonban adott: az ID-számok felvitelével az adott könyv statusa egy kattintással kideríthető. (Könyv-forrás felviteli elemei 3. sz. melléklet)

Az adatbázis egyéb funkciói: „Kulcsszó hozzárendelés másik kulcsszó alapján”, „Törzsadatok”, „Statisztika” – „Felvitt elem / időszak” (napi, havi, éves bontás) „Felvitt elem / Forrás”