Lee, Harper: Ne bántsátok a feketerigót!
Az alabamai Maycomb városában él
gyermekeivel, Jemmel és négy évvel fiatalabb húgával, Scouttal
Atticus Finch, a köztiszteletben álló, minden ízében
tisztességes ügyvéd. A férfi megpróbál tökéletes apa lenni,
ám az ő élete sem könnyű: egy színes bőrű férfi védelmét
bízták rá, akit azzal vádolnak, hogy megerőszakolt egy fehér
nőt. Ebben a környezetben a színes bőrű Robinson esélyei a
felmentésre szinte a nullával egyenlők, nem vitás, hogy a bíróság
halálra ítéli. A történet a harmincas évek végén Amerikában
játszódik, abban a korban, amikor a faji előítéletek még erősen
meghatározzák az emberi kapcsolatokat. Scout meséli el a
történetet, aki fiatal kora ellenére próbál eligazodni a
felnőttek világában. Az események minduntalan fontos erkölcsi
kérdéseket vetnek fel, amire a gyerekek várják a választ. Életük
gyökeresen megváltozik ezen az utolsó, gondtalan nyáron: a
felnőtté válás elkerülhetetlen számukra... Ha csak egy
pillanatra is, de felbukkan a történetben a hitleri Németország
képe is.
Harper Lee egyetlen regénye a legjobb amerikai regények listáján a harmadik helyen szerepel, és folyamatosan a sikerlisták élén áll.
„Mikor Atticustól légpuskáinkat megkaptuk, nem tanított meg rá, hogyan használjuk. Végül Jack bácsi oktatott ki, és azt mondta, Atticust nem érdekli semmiféle lőfegyver. Atticus Jemnek egy alkalommal ezt mondta: - Jobb szeretném, ha bádogkannákra lövöldöznétek a hátsó udvarban, de úgyis tudom, hogy madarakra fogtok vadászni. Lőjetek le annyi szajkót, amennyit csak akartok, de ne bántsátok a feketerigót. Az bűn.
Ez volt az egyetlen eset, amikor Atticus valamire azt mondta, hogy bűn, és én megkérdeztem Miss Maudie-tól, miért mondta ezt.
- Apádnak igaza van – mondta. - A feketerigó nem okoz kárt, csak fütyül és füttyével gyönyörűséget szerez mindnyájunknak. Nem tesz kárt a veteményben, nem rak fészket a csűrben, csak vidáman fütyörész. Ezért bűn lelőni a feketerigót.”
(az ajánlás készítette: Faragóné Veress Csilla)
