ÚJRAOLVASÓ: Jékely Zoltán: Édes teher (novella)

„Az Édes teher (kisregények, elbeszélések), mely a könyörtelenül múló idő torz grimaszával „posztumusz” gyűjtemény lett, szeszélyes válogatás.” (Rónay László). A gyűjteményes kötet 1983-ban, egy évvel Jékely halála után jelent meg.

A kötet címadó történetének főhőse, egy éjjel a vonatról leszállva rádöbben, hogy bizony nem eredeti úti céljához érkezett, hanem egy igen csak hosszú nevű, kis szicíliai városkába. A férfi, akit a szerző nem nevez nevén, valójában nem is igazán bánja, hogy máshová érkezett, hiszen a kedves kis városka, hamar elnyerte tetszését. Miközben megismerkedik a város nevezetességeivel, és polgáraival, megtudjuk miért is érkezett egyedül, és miért hajszolja szinte már-már misztikus erőktől sugallva a tényt, hogy feleséget szerezzen magának.

„ Melyik lehet az a ház, az az ablak, ahol azt a lányt, aki miatt eszét vesztve e purgatóriumba illő mutatványra ragadtatta magát, megpillantotta?...Lehetséges, hogy saját megszégyenülését már kiheverte, s újra ott ül az ablakban, kelengyéjét hímezi, és szeme sarkából – jaj, az a zöld, lila árnyalatú szem, amelynek mélyén valami földöntúli, titokzatos, bűvölő hatalom rejlik! – egy új, vadidegen kalandor felbukkanását lesi:”