ÚJRAOLVASÓ: Füst Milán: Boldogtalanok (dráma, 1914)

„Mert a Boldogtalanok, Milán, a legjobb magyar drámák közül való, és mily félelmes dolog, hogy ez a koporsó évek óta fekszik egy ország asztalán...”

(Barta Lajos)

Egy kétségbeesett leány a közös szerelmi fészekbe költöztet egy második hölgyet, mondván így jobban szem előtt van az őt elhagyni szándékozó férfi. A mindenáron a férfi megtartására irányuló kísérlet azonban tragikus fordulatot vesz...

„A dráma két alapviszony körül forog. A férfi-nő kapcsolat csak kevéssé viseli a darabban a korszak és a társadalmi miliő benyomását...A másik alapviszony anya és fiú kapcsolata. A dráma legfontosabb akciói e két alapviszonyból következnek be...A Boldogtalanok végigkomponált, gondosan, racionálisan írt és szerkesztett mű. Ez az alkotói tudatosság olyan drámát teremtett, amelynek alakjai „vegetatívájuk” érzelmi-indulati parancsainak engedve sodródnak tragédiába, s az olvasóra, nézőre is elsősorban érzelmi intenzitásával és sodró lendületével hat.”

(Mész Éva: Látomás és indulat. Füst Milán két drámájáról. Magyartanítás. 1988/1.)