OLVASÓPONT - EMLÉKÉV - 2024

Barkóczi Rosti Pál Dunapentelén élt és elhunyt fotográfus, földrajztudós, világutazó halálának 150. és Pentelei Molnár János festőművész halálának 100. évfordulója alkalmából.

2024 - EMLÉKÉV - BARKÓCZI ROSTI PÁL és PENTELEI MOLNÁR JÁNOS


Barkóczi Rosti Pál Dunapentelén élt és elhunyt fotográfus, földrajztudós, utazó halálának 150.

és Pentelei Molnár János festőművész halálának 100. évfordulója alkalmából.

 

 

OLVASÓPONT - EMLÉKÉV - 2024

 

"2024-ben 100 éve, hogy Pentelei Molnár János és 150 éve, hogy Barkóczi Rosti Pál elhunyt. Kiemelkedő életpályájuk alapján kezdeményeztük, hogy az évfordulók jegyében 2024-et nyilvánítsuk emlékévvé!"
 

A rendezvény és a programsorozat szervezője a Pentele Baráti Kör.
Tervezett programok, rendezvények:

VERSENYFELHÍVÁS | VETÉLKEDŐ

Felhívás a város érdeklődő polgárainak és a Dunaújvárosban és vonzáskörzetében működő valamennyi oktatási intézmény számára általános iskolásoknak és középiskolásoknak!

ÉLMÉNYTÚRA | EMLÉKTÚRA

Pentelei Molnár János -  Barkóczi Rosti Pál emléktúrán, a történelmi Dunapentele látványos és nevezetes helyszíneit átszelő, 5 km-es szellemi és fizikai élménytúrán tiszteleghetünk és emlékezhetünk mások mellett további három pentelei kötődésű kiemelkedő alkotó volt otthonai előtt is.  Életművük gazdag hagyatékunk, amelyet élményszerűen elérhetővé és közzé is teszünk minden érdeklődő számára.

OLVASÓPONT megnyitása a könyvtárban

A középiskolás vetélkedő keretében és a felnőtt kategóriában indulók az ajánlott irodalmat a József Attila Könyvtár olvasótermében, és az ugyanott kialakított olvasópontokon érhetik el.

KIÁLLÍTÁSOK

A Kortárs Művészeti Intézetben és a Mondbach-kúriában.

 


BARKÓCZI ROSTI PÁL

(1830.11.22. előtt Pest - 1874.12.07. Dunapentele) fotográfus, író, akadémikus,
a kultúra, a klasszikus zene, a közélet irányadó szellemi vezére.

Pesten született Barkóczi Rosti Pál. Pesten tanul és nevelkedik, gyermekkorától vágyik Amerika meghódítására. 1847-ben, 17 évesen örökli meg pentelei birtokát, amit csak több mint egy évtizeddel később foglalhat majd el, mivel alig 18 évesen szabadságharcos tisztnek áll és kitart annak katonai leveréséig. Sógorai, a volt forradalmi miniszterek, Trefort Ágoston és Eötvös József menekítik a megtorlás elől Münchenbe, ahol az egyetemen négy évig tanul. Mellette nem mellékesen, összesen 7 évet – 1853-ban Pestet is beiktatva – tudományos és gyakorlati alapossággal készül Amerikába.


Korának tudósfejedelme, Alexander Humboldt vezette, bő félévszázaddal korábbi, 6 év alatt teljesített expedíciójának nyomvonalát kitűzve 1856-1858-ban egyedül küzdi át magát USA, Kanada, Kuba, Venezuela, Trinidad és Mexikó városain, természeti akadályain, járatlan rengetegein, összességében irdatlan, kontinensnyi kiterjedést magába foglaló távolságok legyűrésével.
1859-ben 29 éves, személyében harcedzett, hat nyelvet beszélő gentleman, világpolgár tér haza és teszi élményszerűen közkinccsé tapasztalatait. Kalandokban bővelkedő, gazdagon illusztrált könyvet ír a karibi térség bejárásáról Uti emlékezetek Amerikából címmel.

A fotografálás korai korszakának legjobbjai közé kerül azzal, hogy az ott látottakat ma is megragadó fotográfiák sorozatával dokumentálja. Ezen munkái alapján a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjává választja. Már állandó dunapentelei lakhellyel rendelkezik, amikor a fővárosi folyóiratok felkérésére, színes stílusban, naplófeljegyzéseiből cikksorozatokkal számol be az USA-béli és kanadai barangolásairól.

„Csolnakda” alapító, klubtársával-rokonával sporttörténeti csúcsot döntenek „Rotterdamtól Pestig”: a Rajnán és Majnán feleveznek(!), majd a Lajos-zsiliprendszeren átkelve a Dunán le, amely hírlapírók által követett igazi szenzáció Európában.

Nemzeti hagyományok szervezője-mecénása (agarászat, lótenyésztés). A képzőművészeti-, a komolyzenei-, a szépírói közélet szervezője, alakítója, képviseletek választott tagja. Országosan is tevékeny és befolyásos közszereplő (élő kapcsolatokkal, mint Széchenyi István és utódai, Eötvös József és Lóránt, Trefort Ágoston, Székely Bertalan, Deák Ferenc, Andrássy Gyula, Augusz Antal, Liszt Ferenc, Richard Wagner, Mosonyi Mihály, Erkel Ferenc, Reményi Ede, Plotényi Nándor, Wass Ottilia, Jámbor Pál, Vörösmarty Mihály, Arany János, stb.).

Mint vidékfejlesztő reformer már 1861-től vállal szerepeket (Fejér-megyei, majd dunapentelei tisztségek).1865-től dunapentelei „pálhalmai” lakhellyel tartják nyilván, haláláig a megye-, település-, az oktatás- és a vidékpolitika alakításának vezéralakja és szellemi vezetője.

Kortársainak legkiválóbbjai között is páratlanul gazdag életútja végén 1874-ben, végnapjaiban, alig 44 évesen úgy döntött, hogy örökre Dunapentelén, velünk marad. Kistemetőnkben sírhelye felvétetett a Nemzeti Sírkert honi kiválóságainkat magába foglaló hatezres állományába, a térségünkben egyedüliként.
Sírfelirata: ROSTI PÁL (1830-1874) FÖLDRAJZTUDÓS, FOTOGRÁFUS, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja. Nálunk mindjárt eszünkbe is jut az is, hogy dunapentelei birtoka a nép nyelvén végül is az ő halma, Pálhalma maradt, hazafiúi életútja pedig kalandosabb, mint a romantikus regényhősöké.


KÖNYVEK

ROSTI. ROSTI. UTI EMLÉKEZETEK AMERIKÁBÓL UTI EMLÉKEZETEK AMERIKÁBÓL FÉNYKÉPGYŰJTEMÉNY FÉNYKÉPGYŰJTEMÉNY KINCSES KÁROLY TANULMÁNYA KINCSES KÁROLY TANULMÁNYA

 

 

 

 

 

 




CIKKEK, TANULMÁNYOK A HELYISMERETI ADATBÁZISBAN >>>>



PENTELEI MOLNÁR JÁNOS

(1878.05.08. Dunapentele -1924.10.10 Gyula) festőművész.

Elsősorban tájképeket, életképeket és csendéleteket festett. Jó humora és igen vicces természete volt. Ha cigaretta kiégette a takarót, beszőtte. A kitörött ablakot beüvegezte, a bútort megjavította, de nem volt gondja a vízvezeték szerelésével sem. Nagyon szerette a zenét, kitűnően cimbalmozott.
 

Ami a festészetben megtanulható azt mind megtanulta. "Folyamatosan alkotott, festett, olyan rutinra tesz szert, hogy 2-3 óra alatt készítette műveit. Munkáival nemcsak a kiállítására járókat nyűgözte le, hanem Ferenc József császárt is, akinek portréját is elkészíthette. A császár szinte rajongott érte, tőle kapta a Pentelei előnevet. Finom, kifinomult ecsetkezelését és szinte tapintható fény-árnyék játékát külföldön is irigyelték. Ösztönös és élethű magyar csendéleteivel, pentelei tájképeivel hazánk hírnevét öregbítette. Igen részletes és a végtelenségig kidolgozott Bibliai témájú képei talán a hitéből fakadtak."

"A "Piéta" azonban feltűnést keltett, valójában még egészen ismeretlen új nevet dobott a felszínre. Magára terelte figyelmét a kritikának, műértőknek és a kormánynak. Kitudódott, hogy a festője, Pentelei Molnár János egészen fiatal ember, mindössze pár év a festői múltja, két-három esztendő, hogy piktornak készült, s máris ott van, hogy az akadémiákban, nyilvános jellegű iskolákban nincs tovább keresnivalója. Ezt másképpen úgy hívják, hogy siker. A Piéta tehát sikert aratott s Pentelei Molnár János ekkor huszonnyolc esztendős."

Piéta Piéta

Alkotásaiban hagyta ránk kézjegyét, Dunaújvárosi Hírlap, 2015.05.08., 13.o.
Pentelei Molnár János, Művészet, 1912/9 

Valahogy így kezdődött... 

Születéséről családi legenda szólt. A bába a gyermek fölé hajolva azt mondta a szülőknek: ez a fiú világhírnévnek fog örvendeni, mindent kövessenek el, hogy tanulhasson. Elég korán, már negyedik elemista korában festett. Első képe 12×18 cm nagyságú volt, és a pentelei tájat ábrázolta...

"Érettségi után elvégeztem az építő felső ipariskolát, s rövidesen bekerültem a mezőhegyesi kataszteri hivatalba. Az önkéntesi év után gondoltam csak először arra, hogy művésszé leszek. Eddig is festegettem szabad időmben, most azonban erősen megfogott a vágyakozás, nyugtalanított, izgatott... Az első tény volt, hogy a hivatalt otthagytam s feljöttem a fővárosba (1902)... Egyedül állni egy nagy városban, segítség és jó tanácsok nélkül s emellett művészi álmokkal telve: ennél nincsen kegyetlenebb valami. Az úgynevezett bohémélet minden nyomorúságán átmentem. Csakhamar azonban forduló történt az életemben, oly hirtelen és oly gyökeres, amit magam sohase hittem volna. Megismertem azt, aki a feleségem lett, s aki egyenesen azt kívánta, hogy lépjek ki a büróból, fogjak komolyan a pikturához s menjünk ki mindketten külföldre, tanulni."

"Először Münchenbe mentünk, Hollósyhoz. Csupa szenzáció volt, amit ekkor keresztül éltem. Hollósynál szénnel láttam aktot rajzolni; ez új volt, imponált, a szén is, az akt is.... Hollósy négy esztendőt jósolt, ami alatt nála tanulva, mehetek valamire. Öt hónap múlva azonban már mosolyogva jelezte, hogy elég volt, nála már több újat nem tanulhatok. 1903-ban Parisban a Julian akadémiára iratkoztam, Jean Paul Laurens volt a professzorom. Tulajdonkép itt nem is tanultam semmi újat, jobbat... Hollósy széles, összefoglaló látásra tanított, ezt igyekszem követni ma is, amit tudok neki köszönhetem." 

Pentelei Molnár János, Művészet, 1912/9 >> és Dunaújváros mesél >>
140 éve született Penetlei-Molnár János, Dunaújvárosi Hírlap, 2018.05.05., 7.o.

A nagy állami aranyérem

"Milyen nagylelkű volt az uram! Csupa kedvesség, barátság és jóindulat. Szerette a kollégáit, még az ellenfeleit is megbecsülte. Nem bántotta őket akkor sem, ha módjában lett volna. Amikor a nagy állami aranyérem odaítéléséről volt szó, akkor a zsűri kebelében az első, sőt a második döntést is megfellebbezték ellenfelei, mert Rippl-Rónainak akarták juttatni a kitüntetést vele szemben. Mégis ő győzött a harmadik titkos szavazáson is. Az akkori sajtó vele szembenálló frontja nagyon háborgott és támadta a zsűrit, amiért Rippl-Rónait vele szemben mellőzték. Mégis, amikor az elkövetkezendő alkalommal az aranyérem kiosztásáról volt szó, egy szavazaton múlt, hogy Rippl-Rónai kapta meg a nagy kitüntetést és ezt az egy döntő szavazatot a férjem adta le riválisa számára."

Beszélgetés a nagy magyar művész özvegyével, Uj Magyarország, 1943.05.30.

 

forrás: Lot Search forrás: Lot Search Strandidő - forrás: Pintér aukciósház Strandidő - forrás: Pintér aukciósház forrás: József Attila Könyvtár forrás: József Attila Könyvtár

 

 

 

 

 

 

CIKKEK, TANULMÁNYOK A HELYISMERETI ADATBÁZISBAN >>>>


KÖNYVEK

BODA JÓZSEF: PENTELEI MOLNÁR JÁNOS BODA JÓZSEF: PENTELEI MOLNÁR JÁNOS

MOLNÁR GYULA: PENTELEI MOLNÁR JÁNOS MOLNÁR GYULA: PENTELEI MOLNÁR JÁNOS