ESTERHÁZY JÁNOS - Isten Szolgája

Programsorozat Esterházy János felvidéki mártír politikus életéről, munkásságáról, mártírhaláláról. 2024. március 4-23. között kiállítással, filmvetítéssel, előadással emlékezünk Esterházy Jánosra. Bemutatásra kerül Pásztor Bertalan "Esterházyak az ár ellen" című drámája is. Várjuk az érdeklődőket!

Programsorozat ESTERHÁZY JÁNOS felvidéki mártír politikus

életéről, munkásságáról, mártírhaláláról és örökségéről

♦

2024. március 4-23.

ISTEN SZOLGÁJA - Esterházy János vándorkiállítás

A kiállítás Esterházy János életútjának és örökségének állít emléket

♦

2024. március 10-23.

APÁM, ESTERHÁZY JÁNOS című (35 perces) dokumentumfilm vetítése középiskolásoknak

Rendező: Zsigmond Dezső

♦

2024. március 13. szerda 17 óra

TRIPTICHON - Esterházy János élete és öröksége című (80 perces fesztivál változat)
történelmi dokumentumfilm vetítése

Beszélgetés Zsigmond Dezsővel, a film rendezőjével és Csányi Jánossal, a film producerével

♦

2024. március 20. szerda 17 óra

Esterházy János felvidéki mártír politikus életműve az irodalom szemszögéből

Dr. Molnár Imre szociológus, történész, diplomata vetített képes előadása

Az előadás keretében Pásztor Bertalan "Esterházyak az ár ellen" című drámájából

részleteket felolvas: ifj. Pálfalvi János és Gasparik Gábor

Szeretettel vár minden érdeklődőt a Reconciliatio Esterházy János Egyesület és a József Attila Könyvtár!

Támogatók: Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzata | DMJV Lengyel Nemzetiségi Önkormányzat

ESTERHÁZY JÁNOS

Gróf Esterházy János szlovákiai magyar politikus 1901. március 14-én született Nyitraújlakon. 1932-ben az Országos Keresztényszocialista Párt elnöke lett, s elsőként követelte magyar egyetem felállítását. 1936-ban az Egyesült Magyar Párt alelnöke lett. Horthy kassai bevonulásakor felszólította a magyar vezetést: adják meg a szlovák kisebbségnek a jogokat, amelyeket ő Prágától a magyaroknak kért, s szót emelt a magyar csendőrök brutalitása ellen is. A Magyar Párt elnökeként Szlovákiában maradt és védte 70 ezer magyar érdekeit. Fábry Zoltán a fasizmus egyetlen szlovákiai ellenfelének nevezte; a zsidók deportálását előíró törvényt 1942-ben a pozsonyi parlamentben egyedül ő nem szavazta meg. Szót emelt Magyarország hitleri megszállása ellen, a szövetségesekhez a svájci követségen át juttatta el memorandumát. A nyilas hatalomátvétel után Budapesten bebörtönözték, 1944 végén szabadult s bujkált a Gestapo elől. 1945 tavaszán az új csehszlovák hatóságoktól a magyarság védelmét kérte, s tiltakozott a kassai kormányprogram magyarellenes pontjai ellen. Amikor a memorandumot átadta Gustav Husak belügyi megbízottnak, elfogták és a Szovjetunióba vitték, ahol tíz év munkatáborra ítélték. 1947 szeptemberében a csehszlovák népbíróság mint hazaárulót, fasisztát és kollaboránst távollétében halálra ítélte. A súlyos tüdőbeteg Esterházyt 1949-ben küldték haza Szibériából, ítéletét "kegyelemből" életfogytiglanra változtatták. A mirovi börtönben halt meg 1957. március 8-án.

Forrás >>

Esterházy János 12 évig volt hivatásos politikus és 12 évig szenvedett a Gulagon és Csehszlovákia különböző börtöneiben. Esterházy János tudatosan vállalta a mártíromságot, amint arról későbbi írásában prófétai szavakkal vallott:

„Mi a történelmünkből megtanulhattuk azt is, hogy csak az olyan törekvés jut diadalra, melynek mártírjai vannak. Végtelenül komoly és rendkívül súlyos időket élünk, amelyekben fokozott a felelősségünk Istenünkkel, nemzetünkkel, családunkkal, utódainkkal és magunkkal szemben. De vállaljuk ezt a felelősséget. Nem fogunk sem megtörni, sem helytelen utakra tévedni. Nem fogunk összeütközésbe kerülni sem az isteni, sem az emberi törvényekkel, mert rendületlen a bizalmunk és hitünk az isteni igazságban. Bízunk a magunk erejében és emelt fővel hirdethetjük, hogy lelkiismeretünk tiszta, becsületünk érintetlen, nem vétettünk senki ellen és csak azokat a jogainkat követeljük és védjük, melyeket már a múltban kiharcoltunk, és amelyek feltétlenül megilletnek minket. Ha szenvednünk kell magyarságunkért, panasz és zokszó nélkül tesszük ezt, mert mentül szilárdabban állunk ilyen körülmények között, Isten adta jogaink alapján, annál értékesebben tudjuk majd szolgálni Isten segítségével örök magyar céljainkat.”

Esterházy János keresztényként és magyarként egyaránt tanúságtevő életet élt. Példát mutatott arra, hogyan őrizzük és erősítsük a keresztény magyarságot. Őt is utolérte a próféták sorsa: bátor kiállásáért és megingathatatlan erkölcsi állásfoglalásáért a keresztény- és magyargyűlölő erők gyalázták és támadták, végül elhallgattatták. Végakarata és a végtisztesség ellenére nem temették el szülőföldjén. Hamvait pedig jelöletlen tömegsírba helyezték. Néhány évvel ezelőtt sikerült megtalálni hamvait, majd újratemetni a szülőföldjén és megindult Esterházy boldoggá avatási pere.

Forrás: Bencze Dávid: Esterházy János - Isten szolgája >>