Évfordulók, események
...és ez történt még a mai napon
1476. december 22-én kötött házasságot Mátyás király és Beatrix
„A király a főurak és a nemesek egész sokaságával Székesfehérvárra ment, hogy ott fogadja először a királynét, és mint illik, mielőtt a házasságot megkötik, szabályszerűen megkoronázzák őt, a lakodalmi ünnepség és a nászéjszaka pedig Budán legyen. Minden a terv szerint történt. Midőn megtudta, hogy neje a nyolcadik mérföldkőhöz ér, fényes pompával és az előkelőségek nagyszerű lovasságával azonnal odasietett.
Derűsen, mindkettejük rangjához illőn fogadta a szüzet, és az első mérföldkőig vörös posztóval borított úton vezette be Beatrixot a városba, ami a népség akkora örömujjongása, dog- meg harsonaszó közepette történt, hogy azt hihetted volna, az emberi fantáziát meghaladó örömünnepet látsz. (…) Az üdvösség ezernégyszáz fölötti hetvenhatodik esztendejében, december idusán, a koronázás megtörténtével a király bekísérte Budára...”
(forrás: Bonfini, Antonio: A magyar történelem tizedei. Balassi, 1995. 804.o.)
|
|
|
„A december 15-i ünnepélyes bevonulás és a 22-én tartott mennyegző között szinte minden napra jutott valami mulatság. (…) December 22-én az addigiakat is felülmúlta a pompa. Ezen a napon tartották meg a királyi pár mennyegzőjét. Az egyházi szertartás után a Nagyboldogasszony-templomból a budai várba tartott a menet. Itt gyűltek össze – átadva a szót Echenloer Péternek - „a fejedelmek, hercegek, grófok, püspökök, zászlós urak és lovagok”.
A terem berendezése is különleges lehetett. A falakat arannyal átszőtt posztó borította, az asztal felett a magyar, a nápolyi és a szicíliai címerek függtek. Az illusztris vendégseregben megtaláljuk a nápolyi királyfit, a calabriai herceget, Bari érsekét. A magyar egyháznagyok és bárók számára hét asztal volt megterítve, mindegyiken ötven aranyozott ezüstkupa és serleg. A Mátyás asztala előtt lévő tíz rőf hosszúságú pohárszék kilenc polcán összesen 560 aranyozott ezüstserleg, pohár és kupa állt. Nem beszélve arról a négy részre osztott, kétakós ezüsthordóról, melyben négyféle italt tartottak.”
(E. Kovács Péter: Mátyás, a reneszánsz király. Officina, 2008. 153.o.)
Kapcsolódó linkek
