Évfordulók, események

Ella Fitzgerald 1934-ben tűnt fel a harlemi Apolló Színház amatőr tehetségkutató versenyén, ahol Bardu Ali, a Chick Webb Band frontembere azonnal felfigyelt rá, és beajánlotta Chick Webbnek. Webb alkalmazta is a 17 éves tehetséges lányt, s valószínűleg ez volt élete legjobb döntése. Ella ugyanis olyan hírnevet szerzett az - egyébként addig sem éppen ismeretlen - együttesnek, amelyet Webb elképzelni sem mert volna.

A művésznő első lemezfelvétele "Love and Kisses" címen 1935-ben volt, legnagyobb slágere, "A-tisket, A-tasket" 1938-ban jelent meg. Chick Webb 1939-es halála után Ella átvette a zenekar vezetését, 1940-től pedig szólistaként szerepelt világ körüli turnékon és európai fesztiválokon.

 

1945 után Louis Armstronggal dolgozták ki a scat éneklési stílust, amely értelem nélküli, improvizált szófoszlányok, hangok „érzelmi zörejek" segítségével fejez ki hangulatokat.

 

Kitalálta többek között a Jazz At The Philharmonic elnevezésű koncertsorozat, melynek keretein belül olyan zenei nagyságok léptek színpadra, mint például Charlie Parker, Dizzy Gillespie, Oscar Peterson, na és persze Ella Fitzgerald. 1955-ben Oscar Peterson triójával szerepelt. 1956-67 között készített, 19 lemezből álló sorozatában Richard Rodgers, Cole Porter, George Gershwin, Duke Ellington, Jerome Kern, Irving Berlin és Johnny Mercer 250 dalát énekelte el a maga összetéveszthetetlen stílusában: improvizációiban értelmetlen szótagokat használva, a hangjával a trombitát és a szaxofont utánozva.

Betegsége miatt az 1980-as években egyre kevesebbet koncertezett. Háromszor érdemelte ki az "Év Dzsesszénekesnője" elismerést, nyolcszor kapott Grammy-díjat. Olyan nagyszerű albumokat jelentetett meg, mint a "Five Feet of Swing" (Chick Webb), "Sweet and Hot", "Ella Sings the Duke Ellington Song Book" (szólólemezek), "Ella in Berlin" (Mack the Knife), "Take Love Easy" (Joe Pass), "Back on the Block" (Quincy Jones).