Évfordulók, események

„Minden nagy mozgalomnak a néplélek mélyébe kell lebocsátania gyökereit: ez a forrása minden erőnek és minden nagyságnak. Minden más rom és por. Népemet mindaddig kézen fogva vezetem, ameddig nem lesznek biztosak léptei, és ameddig nem ismeri útját.

Akkor majd szabadon választja meg vezetőjét, és önmagát is tudja kormányozni. Népem addigra már felkészült lesz, és én visszavonulhatok. Előtte azonban semmiképp!” (1926. augusztus 26.)

(forrás: Flesch István: A Török Köztársaság története. Corvina, 2007, 37-38.o.)

Pályafutását katonaként kezdte, számos harctéren elért siker fűződik nevéhez. Az I. háború után erősen ellenezte a sèvres-i békeszerződés megkötését, mely csupán Anatólia egyes területeit hagyta volna meg a törökök számára.

Az 1919–23-as török függetlenségi háború alatt fokozatosan kiszorította az országból a görög, olasz, francia és brit csapatokat, felszámolta a lázadásokat, eltörölte a szultánságot, majd 1923. október 29-én kikiáltották a köztársaságot.

Mustafa Kemal a köztársaság létrejötte után gazdasági, kulturális és szociális reformokat vezetett be. A Török Köztársaság megalakulása után az első intézkedéseinek egyike volt a kalifátus (a kalifa az iszlám legfelsőbb vallási vezetőjének kijáró cím volt) eltörlése és az oszmán uralkodóház tagjainak száműzése.

Megkezdődött az ország drasztikus szekularizálása, azaz az egyház és az állam szétválasztása. 1925-ben elfogadták a Gergely-naptár használatát és európai mintára vasárnap lett a hivatalos pihenőnap. Olasz mintára elkészült az új büntető törvénykönyv, svájci példa alapján pedig a polgári törvénykönyv, mely törvény előtt egyenlővé tette a férfiakat és a nőket.

Nevét halála óta Isztambul nemzetközi repülőtere, az Aranyszarv-öböl felett átívelő egyik híd, a világ egyik legnagyobb gátja, stadion, és még számos dolog viseli.1934-ben a Török Nemzeti Országgyűlés adományozta neki az Atatürk vezetéknevet, melynek jelentése: a törökök atyja.

forrás: Atatürk, a törökök atyja