Évfordulók, események

A csernobili katasztrófa
áldozatainak emléműve „Az atomerőmű 4. számú reaktora 1986. április 26-án 1 óra 23 perckor felrobbant [A 4. blokkon kívül álló szemtanúk szerint két, egymást követő robbanás történt] (…) Az utólagos elemzés kimutatta, hogy hat súlyos hiba együttes hatása okozta a balesetet. Ha bármelyik hiba elmarad, a katasztrófa nem következik be.

A robbanás lerombolta a reaktorépületet, és a nukleáris üzemanyag forró darabjai a gépház tetejére repültek, ahol mintegy 30 tűzfészek keletkezett. Az első feladat ezek elfojtása volt, ami hajnali 5 órára sikerült. A reaktorban meggyulladt a grafit. A tűzcsóva körülbelül 750 m magasságba vitte fel a reaktorban lévő radioaktív anyagokat, és onnan a szél nagy távolságokra eljuttatta. (…)

A szennyezés zöme Fehéroroszország területére hullott ki, a többi Ukrajnának és az Orosz Föderációnak „jutott”. Kis része elkerült Európa távolabbi részeire, főleg Lengyelországba, Németországba, Ausztriába, Svájcba és Észak-Olaszországba. (…) A széljárás szeszélyének köszönhetően azonban mi jóval kevesebbet kaptunk.

Az egyes régiókat tekintve a legszennyezettebb Budapest és az ország észak-nyugati része volt; kisebb mértékben szennyeződtek Észak-Magyarország és a Dunántúl egyes vidékei; a déli területek viszonylag tiszták maradtak.

A csernobili baleset másnapján kitelepítették az 55 ezer lakosú Pripjaty városát. Kijelöltek egy 30 km sugarú területet, amelyet ma is szigorúan ellenőriznek. Innen 113 ezer embert telepítettek ki. (Később 4300 km2-re növelték a területet.) Más szennyezett területekről is kellett lakosokat kitelepíteni. Számuk újabb több százezer. (…) A közvetlen elhárításban résztvevő 237 ember közül összesen 134-nél állapították meg az akut sugárbetegséget. Ők átlagosan 3,4 Gy (gray) dózist kaptak. Közülük 28 halt meg a balesetet követő három hónapon belül.

A robbanás közvetlenül megölt két embert, egy pedig szívroham következtében halt meg. Összesen tehát 31 haláleset köthető közvetlenül a balesethez. 14 további haláleset történt tíz éven belül, amelyeket illetően sokáig vita folyt, mennyiben köthetők az elszenvedett sugárdózishoz. Azóta eldőlt, hogy ezek is, sőt még néhány további eset is az elszenvedett sugárdózishoz köthető ... a közvetlen áldozatok száma nem haladja meg az 50-et. A likvidátorok (közvetlen elhárításban résztvevők) köréből további 2200 személy esetében volt várható, hogy rákos betegségben meghal. A katasztrófa idején gyermekkorú személyek között 4000 kapott pajzsmirigyrákot, akik közül meghalt kilenc (2005-ig). A lakosság körében a rákos halálesetek számát 1800 körülre tették.”

(forrás: Szatmáry Zoltán: Csernobil: tények, okok, hiedelmek. Typotex, 2005 18-140.o.)

Az atomerőművek története során eddig több mint 90 baleset történt, ezek közül azonban csak néhány végződött halálesettel. A technika fejlődésének köszönhetően az atomerőművek egyre biztonságosabbá válnak, azonban az atomenergia ilyetén felhasználása a mai napig megosztják az embereket.