Évfordulók, események

A budavári sikló a második volt a világon modern siklók közül. A legelső ilyen szerkezetet egy 1515-ben íródott dokumentum jegyezte fel. A Hohensalzburg várába vezető privát siklópályát árú szállítására használták; és állati vagy emberi erő mozgatta. A modern siklóvasutak elsője az 1862-ben megnyitott lyoni siklópálya, amelyet a budai követett. Hangulatuk és a róluk elénk táruló látvány sokaknak nyújt felejthetetlen élményt.

A kiegyezéskori Magyarországon „... jutott eszébe Széchenyi Ödönnek, hogy egy gőzüzemű, acélsodrony-vontatású vasúti járművel oldja meg a Budai vár tömegközlekedését. Azok, akik ott laktak valószínűleg amúgy is feljutottak valahogy, de akik csak turistaként akartak felmenni, azoknak gyalog kellett megtenniük az 50-60 méteres szintkülönbséget. És azért nem olyan egyszerű, főleg, ha a korbeli viseleteket vesszük figyelembe.

Tehát a terv egy gőzüzemű vasúti pálya kialakítása volt a hegyoldalban.” „A Szent György téren kialakított felső állomást, 100 méter hosszú, 30 fokos lejtésű, kétvágányú pálya kötötte össze a Lánchíd budai hídfőjénél létrehozott alsó állomással. Itt kapott helyet a gőzgép, mely – a korabeli műszaki lehetőségek alapján – a meghajtásról gondoskodott. A vontatást acélsodronyok segítségével oldották meg: a két kocsit, ez kötötte össze, s míg az egyik lefelé ment, a másik felfelé. A jármű három, lépcsőzetesen összeszerelt fülkéből állt, menetenként maximum 24 főt szállíthatott.

A Budavári Gőzsikló ünnepélyes megnyitójára 1870. március 2-án került sor. A világon másodikként megépített Siklót a pestiek és a turisták az évek során annyira megkedvelték, hogy forgalma az 1928-ban meginduló autóbusz-közlekedés ellenére sem csökkent.” A második világháborúban egy légibomba eltalálta és felrobbantotta a felső épületet és az egyik szerelvényt, ezért a Siklót bezárták. Hosszú éveken keresztül igyekeztek rendbe hozni, felújítani: végül 1986. június 4-én indulhatott újra.

A helyreállítás során a gőzgépet nagy teljesítményű villanymotorra cserélték; a kocsik azonban korhű felújítást kaptak. Az alagút felé eső vonalon a BS-1 pályajelzésű Margit nevű, míg a másikon a BS-2 Gellért nevű kocsi robotol nap, mint nap a mi legnagyobb megelégedésünkre. A Budavári Sikló, amely 1987-óta az UNESCO Világörökség listájában is szerepel, meghatározó és hasznos látványossága a Duna partnak.

forrás: A Budavári Sikló története és M. Pázmány Kata: "Újra szolgálatban!" in Honismeret, 2011. 3. sz. 77-78.