Évfordulók, események

A Fehér és Tolna vármegyei HÉV társaság által épített, Adonyszabolcs (mai nevén Pusztaszabolcs) és Paks (Ópaks) közötti vonalat a millennium évében, 1896. december 23-án helyezték üzembe a Székesfehérvár-Paks vasútvonal részeként (ennek egyik állomása volt Dunapentele). A vasútvonalat alacsony műszaki követelményű, helyiérdekű vonalként építették, 23,6 kg/fm tömegű, „i” rendszerű sínekből. Az eredeti elképzelések szerint folytatták volna az építést Tolna felé, ezt azonban a Duna partoldalának megerősítési munkáinak hatalmas költségei megakadályozták.

(forrás: Magyar Vasúttörténet 2. kötet)

A beruházás megvalósultával a település „kitört" a járási székhely, Adony és Dunaföldvár szorításából. Megerősítette kistérségi kereskedelmi, gazdasági központ jellegét, s a dunai gőzhajózás mellett a vasúti szállítások kiaknázásával egyre határozottabban a főváros, Budapest felvevő piacaira történő termelés valósult meg.

(forrás: Dunaújváros története)

1950 nyarán Sztálinváros építése kapcsán megkezdték a Pusztaszabolcs-Dunapentele szakasz átépítését. A vasútvonal eredeti nyomvonalának körülbelül 40%-a épült át más nyomvonalra, a kis sugarú íveket korrigálták, Adony és Rácalmás állomásokat áthelyezték. A legnagyobb nyomvonal-módosítást Rácalmás után hajtották végre, ahol a régi pálya egymást követő, számos kis sugarú ívét hosszú bevágásokkal és töltésekkel kiváltva vezették át a rendkívül hullámos terepen. A nyomvonal-korrekcióval Dunapentele állomás is megszűnt, az új nagyállomás mintegy 2 km-rel délebbre épült meg. Az új nyomvonalú pályán 1951. december 16-án indult meg a közlekedés.

(forrás: Magyar Vasúttörténet 2. kötet)