Évfordulók, események

Vak Bottyán János szobra Budapesten
készítette: Kiss Kovács Gyula A II. Rákóczi Ferenc fejedelem vezette kuruc háborúk egyik kiemelkedő alakja volt Bottyán János, aki az 1690-es évek elején a törökök elleni harcokban vesztette el egyik szemét. Ezért is nevezték sokszor „Vak Bottyán”-nak; egyes hívei „Bottyán apó”-nak is becézték. A szegény nemesi szülőktől származó fiatal a sellyei, majd az esztergomi végvárakban katonáskodott. Ez időben követte el első, vakmerőségét is igazoló tettét: beszökött a török fennhatóság alatt álló Érsekújvárba.

„Délre járt az idő. Imára készültek a mohamedánok. A minaret erkélyére kijött a müezin, s amint énekbe kezdett, mindenki látta, feltűnt mögötte egy legény, felnyalábolta, megpörgette, s Mohamed kalimpáló szolgája repült, mint a lőtt madár. Iszonyatos zűrzavar támadt. (…)

Már verik a lármadobokat: lélek a várból se ki, se be. Serénykedik is az őrség a Bécsi kapuval. Most ér oda a legény. Mellének kopját szegeznek. Fegyver dörren, pisztoly volt a gúnyája alatt. Fut a vitéz végig a fahídon, rákanyarodik a feljáróra, porzik körülötte az út, mert lőnek utána, de nincs egyedül. Egész kis csapat nyargal elő a Nyitra folyó füzesei alól, ez lovára pattan, s már vágtatnak nyugat felé. Fegyveresek sora száguld ki utánuk: (…) gyorsabbak az apró török lovak, már-már beérik a magyarokat, de elnyeli őket is a távoli erdő. Azután véresen, kedvetlenül kerülnek elő.

Cselt vetettek, tőrbe csalták őket mint valami rongyos végváriak, örültek, hogy megmentették irhájukat. (…) Másnap (…) végvári vitézek csoportja állt meg a vár előtti síkságon, szoros hadirendben, megfújták a réztrombitákat, s kiugratott a sorból egy díszbe öltözött vitéz. Csákóján darutoll, vállán farkasbőr kacagány, oldalán kegyetlen szép, villogó markolatú szablya. Egészen a várárok partjáig jött a fal alá, s bekiáltott: ő Bottyán János, a sellyei végvár vitéze, ő járt bent tegnap Érsekújvárott. Álljon elő, aki bátor, kész vitézi párviadalra vele. Kücsük Mehemet pasa ígért mindent katonáinak. Pénzt, rangot, hivatalt. Majd megpukkadt dühében, mert a sok ezer fegyveres között egyetlen vállalkozó sem akadt. Hitük szerint Allah elfordult tőlük. (…)

Bottyán várt egy ideig, aztán társaival együtt ellovagolt. Sokat beszéltek erről a falvakban meg a végeken. Bottyán János nevét szárnyra vette a hír. (…) Bottyán első nevezetes tettét csak évtizedek múltán, a szabadságharc után jegyezték fel jobbágyok elbeszéléseiből.”