Évfordulók, események

...és ez történt még a mai napon

1741. december 19.

1741. december 19-én halt meg Vitus Jonassen Bering

Az „orosz cár Kolumbuszát” tengerészei Iván Ivanovicsként ismerték.

A dán származású Vitus 15 évesen szállt először hajóra, számos utat megtett a tengeren, miközben elvégezte az amszterdami tengerésztiszt-képzőt is; majd 1704-ben csatlakozott az orosz haditengerészethez. 44 éves volt, amikor megbízást kapott I. Péter orosz cártól egy útra, ahol az uralkodó egyik régi álmát kellett valóra váltania: bebizonyítani, hogy Ázsia és Észak-Amerika szárazfölddel van összekötve. Bering eme első kamcsatkai útja során – bár ő nem tudott róla – áthajózott a később róla elnevezett Bering-szoroson, azonban a hatalmas köd miatt nem láttak semmit, és azzal az eredménnyel tértek haza, hogy a két kontinens nem ér össze.

1733-ban az orosz kormánytól ismét megbízást kapott: fő céljuk az Észak-Amerika átellenes partjainak felkutatása volt, indulási helyüktől Kamcsatkáig Szibériáról térképet kellett készíteniük, felkutatni az Északi-tengeri utat, valamint egy biztonságos útvonalat Japánba, és felvenni a kapcsolatot Spanyol-Amerikával. 1741. július 17-én Bering hajója, a Szvjatoj Pjotrja (Szent Péter) elérte az amerikai partot: meglátták az Alaszkai-félsziget hegyvonulatát, a St. Elias-hegység hófedte csúcsait. Felfedezte többek között a Kodiak-szigetet, az Aleut-szigetek egy részét, a Shumagin-szigeteket is.

A hajó legénysége körében elterjedt a skorbut (a hiányos táplálkozás következtében kialakuló betegség, amit gyakran neveztek tengerész-betegségnek is), fáztak, élelmük is fogyott, így Bering a hajó minél hamarabbi visszaindulása mellett döntött. A visszaúton, nem messze a Kamcsatka-félszigettől, a Parancsnok-szigeteknél hajótörést szenvedett az amúgy is megviselt csapat. A később Bering-szigetnek elnevezett kis szárazföldre kecmeregtek ki, ahol 1741. december 19-én Bering halálát lelte. A túlélő 46 ember a vitorláshajó roncsaiból hajót épített, és 1742 szeptemberében behajóztak az Avacsai-öbölbe.

Bering eredményeit nehéz értékelni, bár az utókor tisztelettel adózott neki. Nem ő volt az első orosz, aki meglátta Észak-Amerikát (1732-ben Gvozgyev volt az első, aki Alaszka partjait csodálhatta), sem az első, aki áthajózott volna a Bering-szoroson (ezt először Semjon Gyezsnyev tette meg 1648-ban – James Cook mégis Beringről nevezte el annak ellenére, hogy ismerte Gyezsnyev utazásait). Róla kapta nevét a Bering-tenger (amelyen valójában soha nem hajózott keresztül), a Parancsnok-szigetek, illetve a sziget, ahol meghalt (Bering-sziget). Nevét viseli még az alaszkai Bering-gleccser és Bering-földhíd is.

Kapcsolódó linkek

Előző nap

Következő nap