Évfordulók, események
...és ez történt még a mai napon
1916. április 30-án tértünk át először nyári időszámításra
Bár a nyári időszámítást (angol rövidítése DST) alig egy évszázada alkalmazzuk, ötlete jóval messzebbre nyúlik vissza. 1784-ben Benjamin Franklin érvelt a nyári időszámítás gazdasági haszna mellett; 1895-ben pedig egy új-zélandi rovarszakértő, George Vernon Hudson vetette fel az óraátállítás ötletét. Eszerint októberben két órát előre, márciusban pedig két órával visszább kellene állítani az időt – ötletét nem valósították meg. 1905-ben William Willett indítványozta, hogy április minden vasárnapján 20-20 perccel előre, szeptember négy vasárnapján pedig ugyanannyival vissza állítsák az órákat.
A nyári időszámítást/óraátállítást elsőkként az első világháború alatt alkalmazták Németországban, este 11 órakor: célja az volt, kevesebb mesterséges világítás előállításával üzemanyagot tartalékoljanak a háborúra. Ezt később más országok is vezették. Voltak olyan országok, amelyek első óraátállítást az első világháborúban ejtették meg, de csak a második után állították vissza.
Az óraátállítást, a nyári és téli időszámítás közti váltást ma már világszerte több mint 70 ország csinálja minden év márciusában és októberében. Az EU tagállamaiban a nyári időszámítás március utolsó vasárnapjától, október utolsó vasárnapjáig tart: márciusban éjjel kettőről három órára, októberben éjjel háromkor két órára kell átállítani. Magyarországon 1980 óta rendszeresen állítjuk át évente kétszer az órákat; s 1996 óta kormányrendelet írja elő az óraátállítás alkalmazását. Az utóbbi években egyre gyakrabban merül fel a kérdés: vajon tényleg szükség van-e ma még az óraátállításokra. Vitatják, hogy az áramon (mesterséges fényen) olyan jelentős lenne a spórolás – köszönhetően a megváltozott lakossági energia-fogyasztásnak –, mint bevezetésének idején. Egyre többen és egyre hangosabban állnak ki az ellen, hogy ezt a – a közlekedésben nehézségeket okozó – „szokást” a továbbiakban is megtartsák.
Kapcsolódó linkek