Évfordulók, események
...és ez történt még a mai napon
1473. június 5-én jelent meg a Budai krónika
Az első magyar nyomtatott könyv Budai Krónika néven is ismert
A Budai krónika az első magyarországi nyomtatvány (ráadásul az első magyar nyomdában készült) – így az 1473-as évet tekintik a hazai könyvnyomtatás kezdetének.
Hess budai műhelye méretei lapján nem tartozott korának jelentős nyomdái közé. Alig félmázsás betűkészlete és egyetlen sajtója valóban nyomtalanul tűnhetett el az idők forgatagában. Talán ezen szerény lehetőségei miatt nem tudta eléggé magára vonni Mátyás király érdeklődését. Nincs nyoma annak, hogy 1473 után is folytatta volna Budán a könyvnyomtatást, sem neve, sem betűi nem tűnnek fel ezt követően egyetlen más európai nyomdában sem.
Hess András 1472 végén vagy 1473 elején állhatott neki a nyomtatásnak, hogy pünkösdi vásárra kész legyen. Olyan művet akart elsőnek kiadni, amely nagy példányszámban fogyhat el: és remek választásnak bizonyult a Chronica Hungarorum. A Chronica iránt nem csupán hazánkban, hanem más országokban is komoly érdeklődés mutatkozott – néhány évvel első kiadás után már nem is volt elérhető nyomtatott formában, így kéziratos másolatok is készültek belőle.
|
A Chronica kolofonja, amelyből megtudni a nyomtatás helyét, idejét és az első magyarországi nyomdász nevét |
A Hess András nyomdájában készült nyomtatott krónikából mindössze 10 példány maradt fenn (2 hazánkban található, az egyik az Országos Széchényi Könyvtárban).
A Chronica kis folio formátumú, 133 nyomtatott lapot tartalmazó kötet, amely a magyarok történetét tárgyalja két részben, s a magyar történeti irodalomban Budai Krónika néven is ismert. A Vízözön leírásával kezdődik (az eleje, amely valószínűleg a Teremtést tárgyalja, hiányzik), és egészen Mátyás király koráig írja le Magyarország történelmét. A latin nyelvű könyv több történeti mű összeolvasztása révén jött létre.
(forrás: Ecsedy Judit: A könyvnyomtatás Magyarországon a kézisajtó korában. Balassi, 1999, 18-25.o.)
Kapcsolódó linkek
