Évfordulók, események

...és ez történt még a mai napon

Hónap:    Nap:    

1955. december 1-jén tartóztatták le Rosa Parksot

Rosa Parksot – aki elvesztette munkáját és egy éven át rengeteg nehézségen ment át – a „civil jogi mozgalmak anyja”-ként kezdték emlegetni.

Ezen a csütörtök délután a 42 éves Rosa Parks egy hosszú munkanap után buszra szállt Montgomery városában, hogy azzal ingázzon haza. Ekkoriban az afroamerikaik nem szívesen használták a tömegközlekedést egy törvény miatt – egy átlagos hétköznapon az utasok 70%-a mégis fekete volt: ezen a napon Rosa Parks is egy volt közülük.

A városban élő szegregációról szóló törvény előírta, hogy a buszok első fele a fehérek számára van fenntartva, és az afroamerikaiak mögöttük foglalhatnak helyet. A törvények olykor ellentmondtak egymásnak: az egyik szerint az elkülönítést mindenképp meg kell tartani; egy másik szerint azonban (amelyet nem igazán vettek figyelembe), hogy senkit (se fehéret, se feketét) nem lehet felállítani, hogy átadja a helyét másnak.

A buszvezetők azonban saját belátásuk szerint felszólíthatták a fekete utasokat, hogy adják át a helyüket a fehéreknek – így történt ez ezen a délutánon is.

A buszon már nem volt több hely a fehéreknek kijelölt részen, így egy sort (négy ülést) akart felszabadítania a buszvezető a jármű másik felének elején, hogy az újonnan felszállt fehér bőrű ember leülhessen. Hárman fel is álltak, de Rosa nem volt hajlandó.

Később két rendőr szállt fel a buszra, és őrizetbe vették a nőt. Még aznap este szabadon engedték, de letartóztatásának hamar híre ment. Nixon is megtudta az esetet: már évek óta keresett egy olyan bátor afroamerikai embert, aki megkérdőjelezhetetlen őszinteségével és becsületességével ideális vezetője lehetne a szegregációs törvények elleni küzdelemnek.

Felmerült az az ötlet is, hogy a montgombery-beli afroamerikaik bojkottálják a buszközlekedést: pont azon a napon, amikor Rosa Parks tárgyalását is tartják. December 5-én Parksot bűnösnek találták: 10 dollárra megbírságolták. Eközben a vártnál nagyobb tömeg csatlakozott a bojkotthoz, mint az gondolták volna.

1956. november 13-én a Legfelsőbb Bíróság kimondta, hogy a busz-szegregáció alkotmányellenes: mikor a határozat december 20-án megérkezett a városba, a bojkott is véget ért. Parksot – aki elvesztette munkáját és egy éven át rengeteg nehézségen ment át – a „civil jogi mozgalmak anyja”-ként kezdték emlegetni.

1999-ben megkapta a legnagyobb, civileknek adományozható amerikai kitüntetést, a Congressional Gold Medalt. 92 éves korában hunyt el: ő volt az első nő az USA történelmében, akit az Egyesül Államok Capitoliumában temettek el.

Kapcsolódó linkek