Évfordulók, események

Ez a nap a „modern rabszolgaság” elleni harcra hívja fel a figyelmet: ilyen az emberkereskedelem, a kizsákmányolás, a gyerekmunka, a kényszerházasság és a gyermekek kényszertoborzása és fegyveres konfliktusokban történő felhasználása.

Ez általában a legszegényebb, szociálisan legelmaradottabb embereket érinti – többek között a bevándorlókat, nőket, a diszkriminált etnikai csoportokat, kisebbségeket és az őslakosságot.

A rabszolgaság az emberiség történetének része már évezredek óta: az ókorban a háborúk, csaták, hódítások során foglyokat ejtettek, s azokat később a rabszolgapiacon eladták; egyes férfiakat pedig gladiátoroknak képezték ki.

A történelem során a földbirtokos pedig gyakran tulajdonaként kezelte a földjét művelőket, és a hódító országok és a gyarmatbirodalmak lakosainak helyzete sem volt könnyű.

A történelem egyik jelentős fejezete az afroamerikaiak rabszolgaként kezelése, majd szabadságjogaik megszerzése, egyenlőségük kivívása. A rabszolgaság intézménye azonban nem csak történelem, ma is élő tény. Ma több mint 27 millió nő, gyerek és férfi él rabszolgaként a világon.

A különböző nemzetközi szervezetek mellett az End Slavery Now nevű mozgalom is ismert embereket, művészeket, sportolókat összegyűjtve küzd a rabszolgaság leküzdése érdekében.

Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata több cikkben is kimondja az emberek szabadsághoz, önrendelkezéshez való jogát:

1. cikk: „Minden emberi lény szabadon születik és egyenlő méltósága és joga van.”

4. cikk: „Senkit sem lehet rabszolgaságban, vagy szolgaságban tartani, a rabszolgaság és a rabszolgakereskedés minden alakja tilos.”

A világnapot Az emberkereskedelem, az emberek kizsákmányolása és a prostitúcióra kényszerítés leküzdéséről szóló egyezmény emlékére 1986 óta tartjuk meg. A határozatot az ENSZ 1949. december 2-án fogadtak el.