Évfordulók, események

Switchback Railway Thompson, az amerikai hullámvasutak atyja nem csupán kreatív feltaláló volt, hanem remek üzleti érzékkel megáldott ember: neki köszönhető, hogy üzleti szintre emelte a hullámvasutak működtetését. Életében több eszközt is készített: vajköpülőt, játékokat, eszközöket saját szórakoztatására. Megtervezte a hullámvasút egy sajátos változatát: az orosz változathoz hasonlóan két toronyból állt, valamint az azokat összekötő, 180 méter hosszú hullámos pályából (9,6 km/h-s sebességgel haladt a kocsi). Találmánya hatalmas siker volt: a Switchback Railway 1884 tavaszán kezdte meg működését, és naponta több száz dollárt bevételt hozott Thompsonnak. Élete során több mint 30 hullámvasút-szabadalmat nyújtott be, és számos új hullámvasutat épített haláláig.

A hullámvasutak történetét a 17. századi orosz jégcsúszdákig vezetik vissza: a faszerkezetes építmény felszínén egy több centiméter vastagságú jégpáncél biztosította a csúszós felület. Ekkor még az orosz felső osztály mulatságának tartották: felmentek a 20-25 méter magas építmény egyik oldalán, lesiklottak a kb. 50 fokos lejtőn, majd a másik oldalon lejöttek egy lépcsőn. Arról, hogy kinek az ötlete volt, hogy kereket szereljenek a szerkezet aljára, megoszlanak a vélemények – de 1817-ben már két olyan hullámvasút is működött Franciaországban, amelyeknél a lesiklószerkezetek kocsiknak néztek ki. A következő évtizedekben elkezdett terjedni ez a fajta szórakozás, és egyre fejlettebbek, bonyolultabbak, gyorsabbak (amely sokban annak is köszönhető, hogy nem csak fából építhették meg, hanem már vas-, acélszerkezetesek lehettek, valamint az egyre biztonságosabbak) – egyszóval élvezetesebbek lettek a hullámvasutak.

Legek a hullámvasutak terén:

- világ leggyorsabb hullámvasútja a Formula Rossa, amely elérheti a 240 km/h-s sebességet is;

- a Kingda Ka (USA) a világ legmagasabb hullámvasútja: különlegessége, hogy van egy szinte függőleges szakasza, ahol már-már a szabadesés érzését kelti az utasban;

- a japán Steel Dragon 2000 a leghosszabb, a maga közel 2,5 km-es pályájával;

- a legmeredekebb pályájú hullámvasút a Takabisha (Japán), ahol a pálya esési szöge 121°.

Ma már el sem lehet képzelni egy vidámparkot hullámvasút nélkül. Nem csak a száguldás, a sebesség, a gravitáció érzése az élmény, hanem a látvány is fontos eleme a szórakozásnak. 1976-ban nyitották meg az első olyan hullámvasutat, amelyben már egy (függőleges) 360°-os hurok is volt. A technika (pl. a fékrendszer, a hidraulika, az acélszerkezet, stb.) és az anyagok fejlődése lehetővé tette az egyre gyorsabb, nagyobb, magasabb és hosszabb hullámvasutak kivitelezését. Természetesen a biztonság ma is kulcskérdés: bár fordulnak elő balesetek (leggyakrabban olyan, amikor elakad a szerkezet, és az utasok bennragadnak), egy az egymilliárdhoz annak az esélye, hogy valaki itt szenvedjen halálos balesetet.