Évfordulók, események

...és ez történt még a mai napon

Hónap:    Nap:    

1920. augusztus 22-én született Ray Bradbury

„Az a nagyszerű az emberben, hogy soha nem veszíti el a bátorságát és a kedvét; újra és újra kezdi, mert tudja, hogy fontos és érdemes újrakezdenie."

Ray Bradbury: A zöld reggel (részlet)

Benjamin Driscoll álma az volt, hogy a Mars fáktól zöldell, amelyek éltető levegőt árasztanak szét a bolygón, árnyékot vetnek, gyümölcsöt adnak, hűsítik a nyarakat. Harminc napja nap-nap után dugdosta és öntözte a magvakat.

Tábortüzének is levegőre volt szüksége, amely olyan ritka volt a Marson, akár az Andokban. Benjamin harmincegy éves volt, tüdeje az elmúlt hónap alatt megnagyobbodott, hogy több levegőt tudjon befogadni. Fákat kellett ültetnie, sok-sok fát, tölgyet, juhart, nyírfát, szilfát és gesztenyét.  ...

Várta az esőket. Felhők gyülekeztek a hegyek felett. A talaj elsőrendű volt, szinte élt. A tűz elhamvadt, mennydörgés visszhangzott, esőszagot érzett. Ma éjjel. Esőcsepp ébresztette. A szempilláján. A száján, az orrán,az állán. Finoman pergett alá az eső. Villámlott. Ő kacagott, járkált és táncolt. Két órát esett. Benjamin száraz ruhába öltözött és boldogan aludt el. A nap felkelt.

Benjamin várt egy percet, majd arra fordult amerre érkezett. „ Zöld reggel volt”. Mindenfelé fák emelkedtek, fák ezrei, tíz ember magas fák, dús lombúak és hatalmasak. Hársfák, vörösfenyők, tölgyek, nyírfák. Amíg nézte őket, új ágakat, rügyeket hajtottak. Lehetetlen! A levegő. Úgy áradt, akár egy hegyi folyó, látható volt, ahogy hömpölyög. Friss oxigén.

A városokban emberek szaladtak az utcára, ízlelték a levegőt. Benjamin beszippantotta a zöld levegőt. Elájult. Míg magához tért ötezer új fa kúszott fel a nap sárga fényébe.

Ray Bradburyről:

Az 1950-es évek ellaposodott science-fictionjában Ray Bradbury volt az egyik úttörő, aki újraértelmezte az eddig bevált, de már egyre inkább klisé jelleget öltő elemeket: az űrhajókat, robotokat és az időutazást. 

1945-ben a "The Big Black and White Game" (A nagy fekete-fehér játszma) című novelláját beválasztották a Legjobb amerikai novellák című válogatásba. Innen kezdve pályája meredeken ívelt fölfelé.

1950-ben megírta egyik leghíresebb művét, a Marsbéli Krónikák. A mű témája a Föld első kísérlete a Mars meghódítására és benépesítésére. A Marsra érkezett felfedezők folyamatos összetűzéseikbe keverednek a telepatikus képességű marsiakkal, és csak időlegesen sikerül meghódítaniuk a bolygót. Ám ezalatt a Földön atomháború tör ki, amely a telepesekre nézve is súlyos következményekkel jár.

Másik közismert műve a Fahrenheit 451 című regény, melyből film is készült . A könyv egy olyan jövőt ír le, ahol betiltották az írott szót, a könyvet. A világon totalitárius hatalom van uralmon, mely minden létező könyvet eléget, hogy az emberek ne tudják megismerni a századok alatt felhalmozott tudást, és ezáltal manipulálhatóvá váljanak.

Kapcsolódó linkek